2013. január 24., csütörtök

9. fejezet A randi szemét anyuka miatt elhalasztva

Helo mindenki! Meg kéne próbálni , hogy a Domcsi a kövi részhez nem komizik , mert kíváncsi vagyok rajta kívül hányan komiznak :DD. Itt a kövi fejezet kicsit korábban kiteszem mint tegnap :)! Ja és előre szólok mielőtt elfelejteném , hogy hétfőtől szerdáig kórházban leszek , holnap nem tudok kirakni , szval szombat , és vasárnap kivételével legkorábban egy hét múlva lesz új rész! Jó olvasást mindenkinek! *-* 


Amily szemszöge:

- Amily Kate Wenson! - kiáltott a telefonba Lily. Ettől olyan érzésem lett mintha ezt már egyszer hallottam volna valakitől a közelmúltban. 
- Mi van? 
- Mért nem szóltál , hogy ott alszol Harrynél? Az összes körmöm lerágtam miattad! Sőt Niall összes körmét is lerágtam! 
- Hát ez ciki! Am bocs! Mikor szándékoztok jönni? - kérdeztem , de ebben a pillanatban le is ejtettem a telefont. Ez a megdöbbenéstől volt. 
Ugyan is egyszer csak megláttam Harryt kivasalt hajjal. 
- Amy! Mi baj? Ott vagy még? - kérdezte a telefonom , vagy is Lily. 
- Majd visszahívlak! - szóltam bele a telefonba , majd ledobtam a díványra , és Harryhez siettem. - Ki tette ezt veled? - kérdeztem komolyan , és az öklömet mutogattam. 
- Én! És ha bepancsolsz attól nem fog visszagöndörödni! - válaszolt tök nyugodtan. 
- De hát mért? Mi okod volt rá , hogy ezt tedd? - kérdeztem.
- Mert ma különleges dolgot terveztem , és így kevésbé vagyok felismerhető! Legalább nyugi van , amíg a sajtó nem tudja , hogy járunk!
- Ezt nem! Nem engedem , hogy így mutatkozz az utcán! Lehet , hogy mások nem fognak felismerni , de még én sem! - ellenkeztem , majd nagy nehezen berángattam Hazzat a fürdőbe , bedugtam a fejét a zuhany alá , és összevizeztem ahogy tudtam. - Tessék! Ha még egyszer meglátom , hogy ilyen csúnya dolgot csinálsz , dádá lesz! - fenyegettem meg az ujjammal , mint egy kisgyereket. 
- Igen mami! - állt ki Harry a zuhany alól szipogva , majd becsavarta haját egy törölközőbe. 
- Nos turbánka! Most , hogy megoldottuk a problémát , elregélheted mit is terveztél mára! - karoltam Haroldba , majd együtt kiballagtunk a nappaliba. 
- Elmehetnénk kajálni valahova! Tudod mint egy randi! Vagy mit szólsz egy fürdőhöz? 
- Hmm jó ötlet! És egyébként hova akarsz menni? 
- Nem tudom! Kiválasztom még a nap folyamán! - válaszolt , de ekkor Lily megint hívott. 
- Na mi volt a baj? - kérdezte köszönés nélkül. 
- Harry kiegyenesítette a haját! De meg is mosdattam fele , hogy begöndörödjön! Egyébként nem akarsz velem eljönni vásárolni? Kéne valami jó ruha estére! Ja és anyáékhoz is be kéne ugranunk! Elhozom az összes többi cuccom! 
- Mehetünk! Nekem is kéne egy pár újítás a ruhatáramat illetően! - egyezett bele a barátnőm , majd elköszöntünk egymástól. 
- Édesem! Elvihetem a kocsit? - kérdeztem bociszemeket meresztve. 
- Vidd! De ha összetöröd akkor egy hétig nem beszélek veled! Na jó nem! Sosem tudnék rád haragudni! - dobta nekem a kocsikulcsot. 
- Heló szépség! Na ma is én foglak vezetni! - simítottam végig az eredeti bőr borítást , majd beindítottam a motort. 
Ezzel a géppel hihetetlen gyorsan a jelenlegi lakóhelyemre értem , ahol felvettem Lilyt , majd a pláza felé vettük az irányt. 
Szert tettem pár cuki holmira:
Az utsó mellett döntöttem , mert nem túl kihívó , és nem is túl egyszerű. Ebben a ruhában erősen meg fogok tetszeni Harrynek. 
- Lily! Asszem ezt az estét sosem felejtem el! - veregettem meg a barátnőm vállát , majd felpróbáltam a ruhát , és nézegettem magam a tükörben.
- Na jó Mrs Styles , tűnés a tükör elől! - lökött arrébb Lily , majd pózokat kezdett vágni a tükör előtt. 
- Hé és ti mikor mentek Niallal randizni? 
- Hát nem is tudom! Még nem beszéltünk erről! De még nem is nagyon ismerjük egymást! Minek elsietni a dolgot? 
- Igazad van! Egyébként te még nem gondolkoztál azon , hogy mi lesz ha majd ő lesz a nagy ő? Elvégre nem tudhatod mi lesz a kapcsolat vége. Lehet , hogy nem kellett volna ilyen korán belevágni ebbe az 
egészbe.
- Nem szoktam gondolkozni azon , hogy mit várjak egy kapcsolattól! Lesz ami lesz! Azt úgy is megérzi az ember , ha valami nem stimmel.
- Akkor én nem vagyok ember! Ugyan is a legtöbb kapcsolatom durva szakítással végződött.
- Mert te mindig görcsölsz! Mért nem tudod egyszer önmagadat adni? Hisz a legtöbb srác ezért szeretett beléd!
- A legtöbb srác nem szeretett belém!
- De ha Harry nem szeretett volna beléd , akkor most nem lennél itt! Hisz
volt neki barátnője! Nem is akár milyen!

- Igazad van! De most öltözzünk át , és menjünk el anyámékhoz a többi cuccomért! - javasoltam , e kellemes párbeszéd befejezte után. Át vedlettünk utcai viseletbe , és indultunk a házunkhoz.
- Hol is van? Már el is felejtettem!
- A sarkon fordulj be! És háháhá nagyon vicces! - mutogatott Lily.
- Hát itt is vagyunk! Nem akarsz bemenni helyettem? - ajánlottam fel.
- Nem drágám! Te szépen bemész oda , összepakolod a cumódat , majd emelt fővel távozol! - lökött ki Lily a kocsiból.
Csengettem. Anya nyitott ajtót.
- Amy? - kérdezte , és felcsillant a szeme.
- Szia anya!
- Hát te mit keresel itt?
- Mért nem jöhetek haza? Egyébként meg csak a maradék cuccomért jöttem!
- Amily mért menekülsz előlem?
- Mert sokkal jobban érzem magam , ha nem gondolok rád! - mondtam egész nyugodtan , és felrohantam az emeletre.
Előkaptam a bőröndömet , és beleszórtam a cuccokat. Anya közben folyamatosan a fülemet rágta a szokásos hülyeségeivel.
- És egyébként van barátod? Csak mert hallottam Charlie rendesen megcsalt!
Ennél a mondatnál megakadtam. Anya láthatatlan kést mártott a lelkembe és tudtam , hogy szándékosan csinálta. Pár könnycsepp erejéig leálltam a pakolással , melyen anya kajánul vigyorgott.
- Van! Harry Styles! - böktem ki , majd folytattam a pakolást.
- Óó az a göndör szépfiú! Gondolod , hogy meg bízhatsz benne , amikor ezer meg ezer lány sóvárog utána , és ő bárkit megkaphat?
- Igen! Igen gondolom! És ne akarj engem manipulálni mert itthon biztos nem maradok!
- Menj! Menj te kis csitri! Vissza ne gyere az én házamba! Csinálhatok én bármit te sosem leszel jobb! Végül is legalább nyugtom volt amíg a sikátorba csöveztél 3 másik drogos állattal! - fakadt ki anyám.
- Ha mások el tudnak fogadni olyannak amilyen vagyok , akkor te mért nem!
- Hát szerintem mások kifejezetten jól titkolják! - ordított anyám.
Végeztem a pakolással , ezért amilyen gyorsan lehetett elmenekültem otthonról. Ettől kezdve viszont ahol a családom élt , az már nem volt az otthonom. Nagyon megbántott , amiket anya a fejemhez vágott. Könnyes szemmel , de emelt fővel távoztam , ahogy Lily megparancsolta. Fájt , hogy most már nem kapom vissza a régi életemet , amikor még jól tanultam , szerettek a szüleim , és hittem , hogy van remény. Mot minden reményem Harryben volt.

Harry szemszöge:

- Épp a laptopom előtt ültem , és valami jó éttermet kerestem , amikor megcsörrent a telefonom. 
- Szia mi újság? - kérdeztem , mert láttam , hogy Amy keres.
- Harry ne menjünk ma sehová kérlek szépen! Nem lennék rá képes! - hallatszott Aily akadozó hangja. 
- Mi a baj? Mi történt? - kérdeztem idegesen. 
- Hagyjuk! Holnap majd még hívlak! És nyugi a kocsidat sem törtem össze! - mondta , majd letette. 
Még szólni akartam , de esélyem sem volt rá , mert már csak magamnak beszélhettem volna. Egyből beugrott , hogy itt valami nagy gáz lehet. Azonnal Amy után akartam menni , de rájöttem , hogy elvitte a kocsit. A metró lassú , minimum két óra vele az út átszállással. Gyalog még hosszabb. Á megvan! Hívom Louist. 
- Szia mi kéne? - szólt Lou kissé lihegő hangja a telefonomból. 
- Mi a fenét csinálsz te?
- Ellel romantikus esténk van! Mondjad mi van! 
- Kéne a furgon! Történt valami Amilyvel , és elvitte a kocsimat. 
- 10 perc és ott vagyok! Addig készülj el! Elviszlek ,m és hazafuvarozod Amyt a saját kocsiddal!
- Az úgy pont jó! Na gyere! - mondtam , majd letettem. 
Felöltöztem , és tettem egy sapkát a fejemre , mert a hajam még nem teljesen száradt meg , és Londonban nyáron különösen estefele van hideg. Lou tényleg hamar ideért , és már száguldottunk is Lilyékhez. Mondjuk ilyen tempóban kissé nehezemre esett navigálni.
- Figyelj tesó! Bocs , hogy most zavartalak meg! De tudod , hogy van ez! Nem hagyhatom egyedül!
- Ó semmi gond! Csak szkandereztünk! 
- Mi van? Én azt hittem valami egész mást szakítottam félbe!
- Az utána jött volna! - világosított fel Louis , mielőtt befordult Lilyék utcájába. 
Láttam , hogy a kocsim ott áll a parkolóba , tehát Amyéknek már itthon kellett lenniük. 
- Mi történt? - rontottam be vadállatként a lakásba. 
- Harry! - kiáltott fel Lily , és kicsit hátra is ugrott. Gondolom megijedt. 
- Szívem! Mi a baj? - kérdeztem a kanapén gubbasztó , könnyes szemű barátnőmet. 
Kérdésemre Lily válaszolt helyette. Elmesélte az egész mocskos történetet , amiért hirtelen nagyon bepipultam. Hogy lehet egy anyának így beszélni a gyerekével? Ez totál övön aluli. Legszívesebben jól fejbe tudtam volna kólintani Mrs Whensont! 
- Amy! Most szépen eljössz velem! Nem hagyhatlak itt!
- Figyelj! Harry jól beszél! Talán ő jobban meg tud vigasztalni mint én! - állt mellém Lily . melyre Amy csak bólogatott. Felsegítettem a kanapéról , majd kivezettem a lakásból. Észrevettem Lilyn , hogy nagyon aggasztja a dolog , ezért javasoltam neki , hogy hívja fel Niallt , mert lefogadom , hogy unatkozik. Otthon aztán lefektettem , és én is mellé feküdtem. Ahogy átkaroltam , minden szívdobbanását éreztem. Lassan álomba sírta magát, így én is nyugodtabban aludtam el. 

Ez volt a 9. rész! Remélem nem lett túl hosszú , és , hogy tetszett! Holnap , vagy holnap után teszem a kövit! *-*

2 megjegyzés: