12.fejezet Turné Amerikában

Sziasztook! Korábban hazajöttem , de suliba nem engedtek , ezért ma bőven lesz időm írni. most tiszta happy vagyok , habár a kórházban nem kaptam jó híreket , de a lényeg , hogy kiengedtek:)). Ebben a két napban kiolvastam Victoria Schott : A nem várt valóság című könyvét , amit ajánlok figyelmetekbe , mert nagyon tud a csaj! Ha csak negyed annyira írok jól mint ő , akkor már megéri az egész. Szóval jó olvasást mindenkinek!!! *-*

Harry szemszöge:

Amy két napja a kórházban feküdt , és a nap nagy részét mellette töltöttem. Ennek köszönhetően a srácok kénytelenek voltak nélkülem stúdiózni. Amikor otthon voltam , csak ettem , és aludtam. Egyik nap amint a kórház felé tartottam , megláttam Charliet. 

- Mit keresel itt? - fordítottam magam felé. 

- Én , én csak szeretnék bocsánatot kérni Amilytől! Ja hát és persze tőled is! Szóval bocs! 

- Lekésted haver! Ma fogják kiengedni! Ennek tetejében látni se akar!

- Ó akkor átadnád neki ezt a levelet , és elmondanád neki , hogy nagyon sajnálom és legyetek boldogok?

- Persze! És semmi gond! - nyújtottam neki a karom , és kezet ráztam vele. 

Elváltunk egymástól , és elsiettem Amyért. Miközben a kórház felé tartottam , gondolkoztam. Paul , hívott tegnap , és remek híre volt a számunkra. Jó , sőt remek ötlet , de nem tudom , hogyan fogom elmondani Amilynek. 

- Szia kicsim! - köszöntem , amikor beléptem a kórterembe. 

- Istenem drágám! Szebb vagy mint valaha! - öleltem meg barátnőmet. 

Megkaptuk a zárójelentést , és indultunk a srácokhoz. 

- Megjöttünk!

- Amilyyyyyyyyy! - ugrott Lily a barátnőm nyakába , amitől kicsit meglepődött. 

- Emberek hírem van! - szólaltam fel , amire mindenki felkapta a fejét.

- Szívem! Mi baj van? - fordult velem szembe Amy. 

- Gyere már répaember! Harrynek híre van! - kiáltott hátra El , mire Louis egy tálca nyers ropogtatni valóval tért vissza. 

- Lökjed Hazza mi a helyzet! - parancsolt rám Lou , miközben lehuppant Perrie , és Eleanor közé.

- Az a helyzet  , hogy Paul hívott tegnap. - kezdtem bele a mondandómba.
- Ez már rosszul kezdődik! - dőlt hátra Liam , átkarolva Danit.
- Szóval előállt egy roppant nagy ötlettel! Szóval azt szeretné , hogy turnézni menjünk Amerikába!
Mindenki hallgatott. Szerintem még fel sem fogták , hogy a világ legkirályabb kontinensén fogunk turnézni.
- És, és csak ti mentek? - kérdezte Lily , maga elé bámulva.
- Nem a csajok is jöhetnek! Csak egy gond van!
- És mi az? - kérdezte Eleanor.
- Külön szállodába kell laknotok!- böktem ki , majd jobbnak láttam hátrébb húzódni , nehogy letámadjanak.
- Hogy érted azt , hogy külön szállodába? - pattantak fel a csajok egyszerre.
- Ne nézzetek rám , nem én döntöttem így! - mentegetőztem.
- De Harry mi értelme , hogy ott legyünk , ha egyszer akkor se lehetünk veletek? - borult Amy a vállamra.
Csak nyomtam egy puszit a szájára , és elmagyaráztam a dolgokat.
- Paul álcázni fog minket , és ha ti is velünk lesztek az túl feltűnő. Egyébként nagyon híres emberek járnak ott nem vihetünk oda akárkit!
- Héé! Danielle világhírű táncos! - pattant fel Liam.
- Perrie a Little Mix énekese! És nagyon híres! - kontrázott Zayn.
- Na jó fiúk álljatok le! - ugrott fel Tommo , és csendre intette a többieket. - Ha Paulnak ez a kívánsága akkor elfogadjuk! Ti is benne vagytok? - emelte fel a hangját Loui. - Na hadd halljam! Mi vagyunk az 1D és legyőzünk minden akadályt! - kiáltott fel , majd mi is ezt kiabáltuk.

Amily szemszöge:

Fájt , hogy a Amerikában nem lehetünk a fiúkkal , de bíztam benne , hogy csak ennyi lesz a baj. A turné előtt viszont ki akarom élvezni a Harryvel töltött időt , és szerintem ezzel ő is így van. Nagy szerencse , hogy kiengedtek a kórházból , mert ha nélkülem indulnak el , összetörtem volna. Ezen gondolkoztam , amikor észrevettem mi megy a Tv-ben. Akaratlanul is le kellett ülnöm , habár jó előre tudtam , hogy ez lesz. 

- Amy mi a baj? - kérdezte rémülten Harold. 

Nem válaszoltam csak rámutattam a készülék képernyőjére. Mikor a barátom odanézett , hirtelen őt is elkapta valami , és a fejét fogva , mellém huppant. A többiek is a Tv-re bámultak már. 

Köszöntjük a kedves nézőket , Roxy Mcray vagyok , a sztár hírekkel! :

Verekedés , Harry Styles háza előtt! A napokban az ifjú énekes egy ismeretlen sráccal került összetűzésbe , feltehetően legújabb szerzeménye miatt. A civil fiú becsöngetett Styleshez , majd kis idő múlva provokálni kezdte az 1D front emberét. Harry és a srác valószínűleg Harry barátnőjén vesztek össze , és később ős is beszállt a perpatvarba. A verekedésnek az vetett véget , hogy a Harry és a civil közé keveredett lány , szép nagyot kapott. Őt azonnal a kórházba szállították , és Harry is követte. A lány most már jól van , de fel merül a kérdés? Vajon ki is ő? 

Kikapcsoltam a készüléket , és az ölembe hajtottam a fejem. 

- Én vagyok Harry legújabb szerzeménye! Hát ez csodálatos! A média mostantól azt is közvetíteni fogja mikor megyek budira? - kérdeztem idegesen. 

- Kicsim! Sajnálom! Amikor elkezdtünk járni , felvilágosítottalak arról , hogy előbb utóbb ez lesz. És én azért járok kapucniban , összegörnyedve , hogy a média ne közvetítse , amint éppen kajálok , vagy bármi mást csinálok. - próbált nyugtatni Harry. Ölelése tényleg megnyugvást , és békét teremtett. 

- Bocsáss meg Harry! Csak tudod , erre én még nem voltam felkészülve. - öleltem neki vissza. 

A többiek is segítettek abban , hogy megbizonyosodjak róla , ezt egy idő után meg fogom szokni. Mát épp visszatért volna a jó kedvem , amikor megcsörrent a telefonom. 

- Ki az? - kérdezte Lily.

- Ismeretlen szám! Felveszem! - mondtam , és felvettem.

- Haló!

- Lányom! Te vagy az? - kérdezte egy hang , a vonal másik végéről.

- Az attól függ ki vagy! - válaszoltam flegmán. 

- Na ebből a válaszból ráismertem a véremre! Láttalak a Tv-ben és szeretném tudni , hogy most mi van!

- Ó szóval most már érdekel mi van velem? - kérdeztem gúnyosan.

- Jaj ne csináld már! Figyelj! Sajnálom! Nem voltam jó anya , de hidd el nekem sem könnyű! 

- Aha világos! Egyébként mi van veletek? - kérdeztem a betanult szöveget. 

- Semmi új! Matt elment a barátaihoz , és csak holnap reggel jön haza. 

- Mesés! Na figyelj! Leteszem! Ha kell valami tudod a számom! - mondtam , és kinyomtam. 

Amint ez megtörtént Louis hátrakiabált nekem.

- Amy! Egy kis srác áll az ajtó előtt , és téged keres! - hangzott Loui hangja , amire nem kissé meglepődtem. 

Rohantam a bejárat felé , és mikor megláttam Mattet , megállt bennem az ütő. 

- Istenem te mit keresel itt? - kérdeztem , és berángattam a házba. 

- Anyáék azt hiszik , hogy Dylennél vagyok , de én hozzád jöttem! Nagyon hiányzol nekem! Anyáéknak már kevésbé , de néha még ők is felemlegetik amikor velünk voltál. Tudom , hogy nem vagyok a legjobb testvér. Sokszor idegesítettelek , mert valahogy jól esett. De megígérem ha visszajössz nem foglak zaklatni. És a fehérneműdet is visszaadom , és nem mutogatom majd a barátaimnak! 

- Matt! Először is mi van? - mit képzeltél , hogy ellopod az intim cuccaimat , és mutogatod másoknak? Ezt azért még belőled sem néztem volna ki! Másodszor , és ezt tudomásul kell venned! Ha vissza,egyek már akkor sem lesz semmi a régi! Egyszer el kell tudnunk engedni egymást , és én jól érzem magam velük! - mutattam a többiekre. 

- Ajj! Akkor most potyára jöttem ide? - fortyogott a kis öcsém , amin a többiek nagyot szakadtak. 

- Mért nem mondtad , hogy Maty ilyen cuki? - kérdezte Harry. 

- Mert én is most látom először cukinak! Eddig egy kis ördög fajzat volt , és a legjobb amit kívánni tudtam volna neki , hogy a mókus rakjon fészket az orrába. - mosolyogtam. 

- Az öcsikéd ma itt aludhat? - kérdezték a lányok , bociszemekkel. 

- Na jó legyen! Holnap hazaviszem! - egyeztem bele. - De egy feltétel! Nem velünk lesz egy szobában! - adtam ultimátumot amire a többiek összenéztek. 

- Én a lila hajú lánnyal szeretnék aludni! - mutatott Maty Perriere. 

- Azt nagyon , nagyon elcseszted kis haver! Én alszom a lila hajú lánnyal! - vágott közbe Zayn. 

- Semmi gáz emberek! Van még egy szoba mellettünk! - oszlatta el a kedélyeket Niall. 

- Mattnak korai lefekvést javasoltam , hiszen elfáradhatott a hosszú úton. Nem értem! Ha anyáék vitték volna el akkor a barátja szülei nem engedték volna el. Legalább is nem egyedül. Bementem tehát a szobájába , hogy megtudakoljam , hogy került ide.

- Metróval jöttem! Mázlim volt , mert 9 éven aluliaknak még nem kell bérlet! - adott egyszerű választ a 8 éves Matt. 

- És a barátodékhoz , hogy jutottál volna el?

- Az egyszerű! Anya telefonált , hogy jöhetnek értem. Én pedig utána telefonáltam Dylennek , hogy mégse jöjjenek , mert megfáztam. Így hát kiálltam a kapu elé , és mondtam anyának , hogy várom a barátomékat. Aztán mikor nem figyelt , át slisszoltam a metróhoz. 

Erre megdöbbentem , de nem szóltam semmit. Nyomtam egy puszit a homlokára , és Harry szobájába mentem. Mikor beléptem nem láttam senkit , ezért becsaptam az ajtót. Harry az ajtó mögött állt , és a szívbajt hozta rám. 

- Megőrültél? - kérdeztem , és egy légpofont kevertem le neki. 

Nem jött válasz , csak egy forró csók. Harry úgy tud csókolni , mint még senki más. Hosszú percekig tartott a nyálcsere , amikor Hazza vetkőzni kezdett. Már rajtam sem volt póló , amikor az öcsém megjelent. Nem tudtam mióta lehetett ott , de mikor észrevettem sokkot kaptam. 

- Neki mégis mutogatod a melltartódat? - kérdezte felháborodva. 

- Tudod Maty , ha majd ilyen nagy leszel mint én , akkor te is láthatod a tesódénál nagyobb melltartót is! - nyugtatta le Hazza Mattet. 

Hallottam , hogy még halkan a fülébe súgta:

- De azért ha legközelebb itt jársz , hozhatsz nekem párat a nővéred kollekciójából!

11.fejezet Mért jön közbe mindig valami?

Sziasztok! Ma mégis ráértem , tehát kitszem a kövi részt! Legkorábba szerdán kint lesz az új , de csütörtökön már biztos :DD! Jó olvasást mindenkinek! *-*

Niall szemszöge:

- Hát ez fergeteges volt! - mondtam Lilynek , miközben hazafelé tartottunk a gokartozásból. 

- Aha! Nem gondoltad volna , hogy jobb lesz a részidőm ugye?

- Hát nem! De most kajáljunk valamit! A gyorsulástól hamar megéhezek- - simogattam meg korgó pocakomat , melyen Lily nagyot nevetett. 

Összedobott valamit , amihez rengeteg ketchup kellett. Mondhatom nagyon finom volt. A kaja után egyenként letusoltunk , majd szintén egyenként(aminek annyira nem örültem) elaludtunk.Másnap nem igazán tudtunk mit kezdeni magunkkal ezért úgy gondoltam , bemelegítem kicsit a hangszálaimat , és éneklek valamit.

- Jaj de jó! Annyira tetszik a hangod! 

- Köszönöm! - mondtam teljesen elpirulva. - És mit énekeljek?

- Valamit amit szívesen énekelsz!

- Rendben! - válaszoltam , majd a kezembe vettem a gitárt. 

Mikor elkezdtem pengetni Lilynek egyből felcsillant a szeme. 

- Can't belive your packing your bags , trying so hard no to cry had the best time now it's the worst time. But we have to say goodbye. - énekeltem. 

Mikor a refrénhez értem Lilynek már potyogtak a könnyei , de én csak énekeltem tovább:

- Cause you were mine for the summer , now we know it's nearly over , feels like snov in september , but i always wi remember. You well my summer love! You always will be my summer love! - harsogtam.

Mikor befejeztem , Lily könnyes szemét törölgetve hosszasan megölelt. 

- Niall! Ez gyönyörű volt! Tudtad , hogy ez a kedvenc számom? - fordult felém.

- Neked is? Jó lehet egoista vagyok mert ezt én írtam! 

- Büszke lehetsz magadra! Ez a dal nagyon szép! - dicsérgetett Lily. 

- Jobban vagy? - kérdeztem 15 perc ölelkezés után. 

- Teljesen! És most mit csináljunk? - kérdezte.

- Hívd fel Amilyt , és kérdezd meg tőle , hogy sikerült a randi! Én addig kitalálok valamit! - javasoltam. 

Fel is hívta. Csak foszlányokat hallottam a barátnőjével folytatott magánbeszélgetésből , a hallottak alapján biztos voltam benne , hogy a randi remekül sikerült. Büszke voltam Harryre. Mikor láttam , hogy Lily letette , lehuppantam mellé a kanapéra , és belekezdtem a mondókámba:

- Lily Carter! Tudom , hogy nem ismerjük egymást ős idők óta , de tudnod kell , hogy ez az idő épp elég volt ahhoz , hogy belássam , nálad jobbat keresve se találhattam volna! Nem kell nekünk randi , hogy rájöjjünk , nem bírjuk ki egymás nélkül! Szóval! Lily! Leszel a barátnőm? - kérdeztem a kezét fogva.

- Istenem Niall hát persze , hogy leszek! - borult Lily a nyakamba. Nagy kő esett le a szívemről. Összetörtem volna ha Lily visszautasít , de nem tette. Hirtelen a világ legboldogabb emberének éreztem magam. Tehetség , szerelem , pénz. Ezek alkotják a tökéletes életet. A banda , és a legcsodálatosabb lány a világon , aki már 2 kerek perce a barátnőm. De ekkor eszembe jutott valami. A banda megalakulása óta nem volt barátnőm. Mi lesz ha nem bírjuk ki? Mondjuk ha nekem majd gyakran kell mennem turnézni. 

- Niall! Ünnepeljünk! - mondta , majd megcsókolt. Ekkor csengetett valaki. Lily nyitott ajtót. Egy közép magas , vállig érő hajú , szépfiú állt az ajtó előtt. Arra gondoltam , csak nekem lehet olyan szerencsém , hogy a 2 perces barátnőmet már zaklatni kezdi egy volt barát , de hála Istennek , ez nem így történt. 

- Charlei!

- Szia Lily! Amy itt van? - kérdezte a srác félénken. 

- Nem! 

- És hol van?

- Mi közöd hozzá? Kidobott a pompom lány?

- Hol van Amily? - emelte fel a hangját a szépfiú. 

- Ha a sírba kergetsz akkor se mondom el.
- Egyedül van?
- Csak szeretnéd!
- Mi a gond kicsim? - léptem Lily mellé.
- Charlie . Niall! Niall Charlie! - mutatott be minket egymásnak Lily , majd ecsetelni kezdte mi a helyzet.- Charlie Amily volt barátja. - világosított fel újdonsült barátnőm.
- Ja értem! Akkor őt keresed?
- De a makacs barátnőd nem mondja meg hol van!
- Nyugodj bele nem is tudjuk! - legyintettem , de ekkor megcsörrent a telefonom. Harry volt az. Arról akart nekem beszámolni , hogy le kéne mennünk Malibura mert Amy még sosem járt ott. Mivel elég hangos a telóm , ezért a srác minden egyes szót hallott. Több se kellett neki , sarkon fordult és elrohant. 

Amily szemszöge:

Vagy 11-ig a vízben áztattuk magunka , pezsgőt kortyolgatva. De én se , és Harry se vagyunk fából , ezért hamar elálmosodtunk. Fél egykor tehát már otthon is voltunk. Reggel mikor felébredtem , Harry mellettem kiterülve húzta a lóbőrt. 

- Kelj fel lusta disznó! - ordítottam a fülébe , melyre Harry védekező pózban ott k az ágyból.

- Amily! - ordította , majd felkapott , és nekiállt csikizni. 

Én sem hagytam magam , és kezeimet ügyesen mozgatva elintéztem a bordáit. A hatalmas csiki csatának telefonom csörgése vetett véget. Lily volt az. Beszámoltam neki a randi eseményeiről , és , hogy Harry milyen romantikus. Miután Lily letette , visszatértem Harryhez , aki hirtelen egy párnát húzott elő a háta mögül , és ütött vert vele ahogy tudott. Én sem voltam rest , felkaptam a legnagyobb párnát , és egy mozdulattal a földre        

küldtem a barátomat. Felsegítettem , majd lementünk reggelizni. Harryvel azon gondolkoztunk , hogy le kéne menni a Malibui kéróba , és bulizni egyet. Fel is hívta Niallt , és elújságolta neki az ötletet. Harry elmondása szerint Niallnak furcsa hangja volt. Ráhagytam , és kaja után a szobámba mentem. Azt vettem észre , hogy Harry hátulról átkarol , és elborulunk az ágyra. Aztán megfordultam , és megcsókolt. Ezt a romantikával telt pillanatot a csengő szakította félbe. Egy gyors kő papír ollóval döntöttük el ki megy ajtót nyitni. Én vesztettem , tehát rohantam a bejárat felé. Amint kinyitottam hátrálni kezdtem , é örültem neki , hogy nem látom az arckifejezésemet. Charlie állt a bejárat előtt , egy csokor rózsával.
- Mi a jó.....? Charlie mit keresel te itt? - kérdeztem. Erre a mondatra Harry is leért.
- Na nézd már! Ez az a srác , aki dobott amikor találkoztunk? - mutatott Charlie felé.
- Pontosan! És szeretném ha eltűnne! - válaszoltam.
- Ó ez meg annak a híres bandának a tagja akikre te azt mondtad , hogy elkényeztetett barmok , és , hogy ő lenne az utolsó akivel egy levegőt szívnál? - mutatott vissza a volt barátom , a mostanira.
- Azóta a véleményem gyökeresen megváltozott , és most már te lennél az utolsó! - vágtam vissza Charlienak
, Majd Harryre néztem.
Láttam rajta , hogy ezzel összetörtem a szívét , de mikor találkoztunk felvilágosítottam arról , hogy mit gondolok a bandáról. És nem járnék most vele, ha ezt még mindig így gondolnám.
- Tudom mit gondolt rólam! De asszem ha most is ezt érezné , akkor nem lenne itt! - válaszolt nyugodtan Harry.
- Hé haver azért légy oly kedves hagyj egy kicsit magunkra beszélni akarok vele!
- Hé haver amíg a házamban vagy én döntöm el hol vagyok és hol nem!
- Fiúk hagyjátok abba! Ez a csipkelődés nem vezet sehová! Halljam Charlie mért jöttél!? - léptem közbe.
- Mert szeretlek , és hiányzol! Az a pompom lány csak egy kis kaland volt , mert mostanában nem akartál , tudod!
- Na jó nekem ebből elegem van! Kérlek menj el! - fordultam Harry felé!
- Amy! - kiáltott Charlie utánam , majd megfogta a karom.
- Mit képzelsz te magadról? - kérdezte Harry , majd elém lépett.
- És te? - lökte odébb Charlie Harryt , amiből már sejtettem , hogy nagy baj lesz.
A fiúk az utcán nekiállták egymást püfölni , és mikor közelebb akartam menni , hogy szét válasszam őket , Harry rám ripakodott , hogy ne avatkozzak bele , mert még megsérülhetek. Ordítani kezdtem , amire az emberek nem hogy segítettek volna , a verekedő fiúkat kamerázták. A sajtó is épp arra járt , micsoda véletlen. Végül már nem bírtam tovább , a fiúk közé ugrottam.
- Mégis , hogy képzeltétek ezt? - kérdeztem , de Charlie véletlenül nekem húzott be Harry helyett , és elájultam.
A kórházban tértem magamhoz , ahol Harryt vettem észre elsőként. Másodszorra Lilyt , aztán Niallt.
- Hol van Charlie? - kérdeztem.
- A rendőrkapitányságon!
- És te miért nem vagy ott?
- Mert a szemtanúk azt mondták , hogy Charlie a felbujtó és én csak önvédelemből támadtam rá. Egyébként a fizettem az őrmesternek , tehát max 1 nap és kiengedik! De most ne gondolj rá! Pihenned kell! - simított végig az arcomon Harry.
Ekkor kezdtem csak érezni , hogy nekem tulajdonképp be van gipszelve a fejem , és iszonyatosan fáj az állam. A későbbiekből kiderült , hogy eltört az állam , de nemsokára rendbe jövök. Asszem ezt a napot sem így terveztem , de Harry végig velem maradt , és ebből tudtam , hogy ő nem olyan mint a többi srác.

Ez volt a 11. fejezet! Akkor Legkésőbb csütörtökön jön a kövi , feltéve , ha komiztok! *-*

10.fejezet Romantikus Harry

Hali! Tegnap színházba voltam , meg alsós farsangon , szval nem volt időm kirakni részt. Ma viszont egész nap itthon vagyok , és holnap is! Hétfőtől viszont kórházban leszek , szavl csütörtökön megy majd a kövi. Jó olvasást! *-*

Lily szemszöge:

Aggódtam Amy miatt , ezért , másnap fel is hívtam Harryt , hogy megtudjam mi a helyzet. 

- Szia Harry minden rendben? - kérdeztem.

- Szerintem igen! Amy tegnap hamar elaludt , és még mindig húzza a lóbőrt. Azt hiszem nagyon kimerült.

- Hát igen! Micsoda szülők! 

- Egyébként a te szüleiddel mi van? Hogy , hogy nem velük laksz? - kérdezte Harry , terelve a témát. 

- Ezt nem hiszem , hogy telefonba akarom közölni veled! - válaszoltam , majd köszönés kíséretében letettem a telefont. 

Nem volt titok mért nem élek a szüleimmel , de csak így telefonba , nem akartam kitálalni , főleg nem Harrynek. Miközben ezen gondolkoztam , valaki hátulról befogta a szemem.

- Na ki vagyok? - kérdezte az illető.

- Niall! Ne szórakozz! - vettem le kezeit a szememről , majd felnevettem. 

- Öö ki az a Niall? - kérdezte a srác. 

Ijedten hátrafordultam , majd gyengéden megütögettem Niallt amiért így rám ijesztett. 

- Ez nagyon nem volt vicces!

- De szerintem nagyon is! Egyébként mit csinálunk ma? - kérdezte , és lehuppant mellém a díványra. 

- Fogalmam sincs! Hé tudom már! Szeretsz gokartozni? - kérdeztem felé fordulva. 

- Imádok! Miért te tudsz gokartozni? 

- Szerinted mivel foglalkoztam ifjú koromban? 

- De hát még csak 17 vagy! Még ifjú egy csaj vagy te! 

- Ne szóljál be! Augusztusban leszek 18! Egyébként ezt úgy mondod , mintha te vagy 20 évvel öregebb lennél!

- Emlékszem milyen volt , amikor 18 éves lettem! - kulcsolta össze a kezét a tarkóján Niall , majd merengve a plafont bámulta.

- És milyen volt? 

- Hát hatalmas buli volt! És attól kezdve fenn hordtam az orrom. Azt gondoltam mindent megtehetek , és a szüleim sem állíthattak meg! Aztán rájöttem , hogy az élet nem csak buliból áll! Az x faktor után , keményen kellett dolgoznom , a többiekkel együtt. 

- Hát ez szép! 

- Ja! De most már mindenki büszke rám! - ütögette meg a mellkasát Niall , elégedettséget sugározva. 

- Hát engem a szüleim most sem tudnának megakadályozni! - böktem ki , magam elé bámulva. 

- Úgy érted hogy? 

- Úgy! Úgy értem! 

- Ez szörnyű! Részvétem! - mondta , majd szorosan átölelt.

Éreztem minden szívdobbanását , ahogy egyre hevesebben vert. Hosszú percekig ölelkeztünk , ami nagyon jól esett. Ennek a szoros köteléknek Niall korgó pocakja vetett véget. 

- Aj pocak! Ezt pont most kellett? - kérdezte lehajtott fejjel Niall. 

- Semmi baj! Csinálok neked valami fincsi reggelit! - pattantam fel , majd a konyha felé vettem az irányt. 

A gyors reggeli után , a gokart pályára mentünk. 

Harry szemszöge: 

Lily furcsa hívása után , visszamentem Amyhez.
- Amy! Kelj fel! - fogtam meg Amily vállát , majd egy puszit nyomtam az arcára.
- Harry!
- Igen?
- Nem mehetnénk el ma arra a randira? - kérdezte kómásan a barátnőm.
- Hát persze édes! És! És!!! Mit kapsz ma még? - kérdeztem mosolyogva Amilytől.
- Mit kapok , mit kapok? - ugrott fel Amy izgatottan.
- Ágyba reggeli! - kiáltottam.
- Júúúúj! Köszönöm szépen!
- Várj! Hozom is! - suhantam le a konyhába , hogy felszolgálja a reggelit.
Az összes kaját felpakoltam egy tálcára és indultam a fenti hálószoba felé , amikor megszólalt a bejárati csengő. Letettem a tálcát a pultra , és kinyitottam az ajtót.
- Hó! Te mit keresel itt? - kérdeztem meglepődve a jövevénytől.
- Harry! Olvasol te mostanában híreket? Nézel Tv-t? Vagy hallgatsz rádiót? Tök mindegy mindenhol közölték a botrányos szakításunkat! - rontott be hozzám az exem Taylor.
- És ez engem szerinted hol érdekel? Legalább addig békén hagyják Amyt! - mondtam , mikor becsuktam Tay mögött az ajtót , de rájöttem , hogy nem szabadott volna elszólnom magam.
- Mi? Máris jársz valakivel?
- Csst! Hallgass! Fent van a szobában , és nem örülnék neki , ha megtudná , hogy itt vagy! - intettem csendre Taylort.
- Ez engem holt nem érdekel! Szeretem ha a sajtó rajtam csámcsog , de nem a szakításaimról! - húzott elő egy újságot a táskájából a volt barátnőm. - Nézd! - vágta hozzám az említett tárgyat.
Belelapoztam a tinimagazinba , és észrevettem egy cikket , ami róla és Taylorról szólt. Ezt írta:

Harry Styles , és Taylor Swift valóban szakítottak volna? Egyes források szerint , Taylor már egy ideje viszonyt folytatott egy másik sráccal , kinek kiléte ismeretlen. A tudósítások szerint a napokban Harry tudomására jutott a dolog , és magából kikelve , rontott a híres énekesnő lakására. Hosszas vitatkozás után a One Direction front embere ugyan ilyen stílusban hagyta el a helyszínt. A szemtanúk állítják , hogy Harry idegesen ült autóba , és a megengedett sebességnél gyorsabban hajtott. Hogy igazak e a pletykák , megtudhatják a jövő heti számban! 

- Ez aljas rágalom! Nem voltam ideges , és nem mentem gyorsabban mint kellett volna! Még örültem is , hogy megszabadultam tőled! - adtam vissza az újságot Taylor kezébe.

- Micsoda? Örültél? Na mindegy! Az szerintem sokkal aggasztóbb , hogy én viszonyt folytattam mással! Ez hazugság! 

- Hát ki tudja? 

- Én tudom! - kiáltott Taylor. 

- Élvezitek a társalgást? - kérdezte egy hang. 

A lépcsőre néztem , és megláttam Amilyt. 

- Na szép! Összefeküdtél a bejárónőddel , vagy kivel? 

- Nem feküdtünk le! És megmondtam már , hogy ő nem az alkalmazottam , hanem a barátnőm! - üvöltöttem Taylorra. 

- Jó jó felfogtam! Gondolkozz azon , hogy ezt a hülye sajtópletykát , hogy hozhatnánk rendbe , és ígérem a szemed elé se kerülök többet! - mondta Taylor , majd kiviharzott az ajtón. 

- Amy én!

- Nem kell Harry! - szakított félbe. - Tudom , hogy nem akarsz megcsalni! De ha már itt vagyok , megeszem itt a reggelimet! - szólt , majd felkapta a pultról a kajával megpakolt tálcát , és leült az asztalhoz. 

- Egyébként az egészet hallottam! És érdekel valójában hogyan szakítottatok! - kezdte el a mondókáját Amy , teli szájjal. 

Erre nem tehettem mást , elmeséltem az egész sztorit. 

- És ennyire ki tudják színezni az egyszerű történeteket az újságírók? 

- Szerinted mi a rossz oldala annak , hogy egy világ ismer? 

- Nahát! Még szerencse , hogy nem vagyok híres! 

- Tartok tőle , hogy ha továbbra is velem maradsz , előbb-utóbb te leszel a hírek középpontjában! - vakartam meg a tarkóm. 

- Hát mondjuk inkább mint , hogy kisimítsd a hajad! - nevette el magát Amy.

- Édes vagy amikor nevetsz! - mondtam , miközben hátrasimítottam egy hajtincset a füle mögé.

- Te sem panaszkodhatsz! - válaszolt , majd bekapta az utolsó falat palacsintát. 

Amily szemszöge:

- És hova akarsz menni randizni? - kérdeztem pajkosan.
- Kinéztem egy tuti jó helyet , elviszlek oda este. - válaszolta Harry.
- És hol az a hely? Mit csinálunk ott? - kérdezősködtem.
- Meglepi! De most mennem kell a fiúkhoz! - pattant fel a barátom az asztaltól , majd nyomott egy puszit a homlokomra , és elhagyta a házat. Én is Lilyhez indultam , hogy elhozzam a ruhámat , amit a randira vettem. Senkit sem találtam a lakásban , ezért csak felkaptam a ruhámat , és írtam egy cetlit arról , hogy itt jártam , és , hogy ne aggódjon miattam.  Harry csak este ért haza. Addig én szépen felöltöztem , kisminkeltem magam , begöndörítettem , és feltűztem a hajam.
- Hú! Kislány! Te aztán ki tettél magadért! Egyszerűen gyönyörű vagy! - dicsérgettem magam , a tükör előtt pózolva.
Ekkor meghallottam , hogy kattant a zár az ajtón , és belépett valaki.
- Kicsim! Megjöttem! - hallatszott Harry hangja.
- Egy pillanat és kész vagyok! - kiáltottam le , majd felkaptam a magassarkúm , és letipegtem az előtérbe.
-Azta! - bökte ki Hazza , majd tátott szájjal meredt rám.
- Aj Harry ne bámulj már! Azért te sem panaszkodhatsz! - néztem végig rajta.
Beültünk a kocsiba , de ekkor fura dolog történt. Harold bekötötte a szemem. Tényleg meglepetést akart szerezni.
- Íme! - vette le rólam a szemfedőt , melynek hatására egyik ámulatból estem a másiba.
- Ó Harry ez gyönyörű! - borultam a fiú mellkasára , ugyan is egy csinos asztalka , gyertyafény , és egy gyönyörű szív alakú medence tárult a szemem elé.
- Tetszik? - kérdezte Harry.
- Még , hogy tetszik? Imádom! - kiáltottam fel , majd a barátom nyakába ugrottam.
- Hát akkor foglalj helyet! - kínált meg egy székkel , majd ő is leült velem szembe. Az asztalon egy 3 fogásos vacsora volt feltálalva. Ezen kívül jeges pezsgő , és egy csomó rágcsa egészítette ki a festménybeillő asztalt. Eszembe jutott valami , amikor végeztünk az evéssel.
- A medence minek? Nem hoztam fürdőruhát! - érdeklődtem.
- Az nem baj! Minek kell hozzá ruha!
- Na de Harry!
- Na jó csak vicceltem! Hoztam neked bikinit , egybe részest! Még válogathatsz is!
- Remek vagy! Akkor megyek is átöltözni! - pattantam fel az asztaltól. Kiválasztottam egy cuki bikinit.
- Mi az elforduljak? - kérdezte Harry , amikor furcsán kezdtem magam elé meredni.
- Légyszíves! - mutattam hátra.
- Muszáj?
- Igen , igen! - erősködtem , majd elértem , hogy Harry megforduljon.
- Kész vagyok! - kiáltottam fel , majd Harryt még ruhástól belelöktem a medencébe.
- Na ezt még megbánod! - mutatott rám Harry , majd mint valami tengeri szörny , emelkedett ki a vízből.
- Ne! Harry csak ezt ne! - ordítottam , amikor Hazza felkapott , de már minden hiába való volt.
Módszeresen belevágott a medencébe , majd ő is utánam ugrott. A víz alatt közelebb úszott hozzám , és hatalmas csókot adott. Közben le került róla a pólója , és a gatyája is. Asszem ez a randi álmomban sem sikerülhetett volna jobban. 

9. fejezet A randi szemét anyuka miatt elhalasztva

Helo mindenki! Meg kéne próbálni , hogy a Domcsi a kövi részhez nem komizik , mert kíváncsi vagyok rajta kívül hányan komiznak :DD. Itt a kövi fejezet kicsit korábban kiteszem mint tegnap :)! Ja és előre szólok mielőtt elfelejteném , hogy hétfőtől szerdáig kórházban leszek , holnap nem tudok kirakni , szval szombat , és vasárnap kivételével legkorábban egy hét múlva lesz új rész! Jó olvasást mindenkinek! *-* 

Amily szemszöge:

- Amily Kate Wenson! - kiáltott a telefonba Lily. Ettől olyan érzésem lett mintha ezt már egyszer hallottam volna valakitől a közelmúltban. 

- Mi van? 

- Mért nem szóltál , hogy ott alszol Harrynél? Az összes körmöm lerágtam miattad! Sőt Niall összes körmét is lerágtam! 

- Hát ez ciki! Am bocs! Mikor szándékoztok jönni? - kérdeztem , de ebben a pillanatban le is ejtettem a telefont. Ez a megdöbbenéstől volt. 

Ugyan is egyszer csak megláttam Harryt kivasalt hajjal. 

- Amy! Mi baj? Ott vagy még? - kérdezte a telefonom , vagy is Lily. 

- Majd visszahívlak! - szóltam bele a telefonba , majd ledobtam a díványra , és Harryhez siettem. - Ki tette ezt veled? - kérdeztem komolyan , és az öklömet mutogattam. 

- Én! És ha bepancsolsz attól nem fog visszagöndörödni! - válaszolt tök nyugodtan. 

- De hát mért? Mi okod volt rá , hogy ezt tedd? - kérdeztem.

- Mert ma különleges dolgot terveztem , és így kevésbé vagyok felismerhető! Legalább nyugi van , amíg a sajtó nem tudja , hogy járunk!

- Ezt nem! Nem engedem , hogy így mutatkozz az utcán! Lehet , hogy mások nem fognak felismerni , de még én sem! - ellenkeztem , majd nagy nehezen berángattam Hazzat a fürdőbe , bedugtam a fejét a zuhany alá , és összevizeztem ahogy tudtam. - Tessék! Ha még egyszer meglátom , hogy ilyen csúnya dolgot csinálsz , dádá lesz! - fenyegettem meg az ujjammal , mint egy kisgyereket. 

- Igen mami! - állt ki Harry a zuhany alól szipogva , majd becsavarta haját egy törölközőbe. 

- Nos turbánka! Most , hogy megoldottuk a problémát , elregélheted mit is terveztél mára! - karoltam Haroldba , majd együtt kiballagtunk a nappaliba. 

- Elmehetnénk kajálni valahova! Tudod mint egy randi! Vagy mit szólsz egy fürdőhöz? 

- Hmm jó ötlet! És egyébként hova akarsz menni? 

- Nem tudom! Kiválasztom még a nap folyamán! - válaszolt , de ekkor Lily megint hívott. 

- Na mi volt a baj? - kérdezte köszönés nélkül. 

- Harry kiegyenesítette a haját! De meg is mosdattam fele , hogy begöndörödjön! Egyébként nem akarsz velem eljönni vásárolni? Kéne valami jó ruha estére! Ja és anyáékhoz is be kéne ugranunk! Elhozom az összes többi cuccom! 

- Mehetünk! Nekem is kéne egy pár újítás a ruhatáramat illetően! - egyezett bele a barátnőm , majd elköszöntünk egymástól. 

- Édesem! Elvihetem a kocsit? - kérdeztem bociszemeket meresztve. 

- Vidd! De ha összetöröd akkor egy hétig nem beszélek veled! Na jó nem! Sosem tudnék rád haragudni! - dobta nekem a kocsikulcsot. 

- Heló szépség! Na ma is én foglak vezetni! - simítottam végig az eredeti bőr borítást , majd beindítottam a motort. 

Ezzel a géppel hihetetlen gyorsan a jelenlegi lakóhelyemre értem , ahol felvettem Lilyt , majd a pláza felé vettük az irányt. 

Szert tettem pár cuki holmira:

Az utsó mellett döntöttem , mert nem túl kihívó , és nem is túl egyszerű. Ebben a ruhában erősen meg fogok tetszeni Harrynek. 

- Lily! Asszem ezt az estét sosem felejtem el! - veregettem meg a barátnőm vállát , majd felpróbáltam a ruhát , és nézegettem magam a tükörben.

- Na jó Mrs Styles , tűnés a tükör elől! - lökött arrébb Lily , majd pózokat kezdett vágni a tükör előtt. 

- Hé és ti mikor mentek Niallal randizni? 

- Hát nem is tudom! Még nem beszéltünk erről! De még nem is nagyon ismerjük egymást! Minek elsietni a dolgot? 

- Igazad van! Egyébként te még nem gondolkoztál azon , hogy mi lesz ha majd ő lesz a nagy ő? Elvégre nem tudhatod mi lesz a kapcsolat vége. Lehet , hogy nem kellett volna ilyen korán belevágni ebbe az 

egészbe.
- Nem szoktam gondolkozni azon , hogy mit várjak egy kapcsolattól! Lesz ami lesz! Azt úgy is megérzi az ember , ha valami nem stimmel.
- Akkor én nem vagyok ember! Ugyan is a legtöbb kapcsolatom durva szakítással végződött.
- Mert te mindig görcsölsz! Mért nem tudod egyszer önmagadat adni? Hisz a legtöbb srác ezért szeretett beléd!
- A legtöbb srác nem szeretett belém!
- De ha Harry nem szeretett volna beléd , akkor most nem lennél itt! Hisz
volt neki barátnője! Nem is akár milyen!

- Igazad van! De most öltözzünk át , és menjünk el anyámékhoz a többi cuccomért! - javasoltam , e kellemes párbeszéd befejezte után. Át vedlettünk utcai viseletbe , és indultunk a házunkhoz.
- Hol is van? Már el is felejtettem!
- A sarkon fordulj be! És háháhá nagyon vicces! - mutogatott Lily.
- Hát itt is vagyunk! Nem akarsz bemenni helyettem? - ajánlottam fel.
- Nem drágám! Te szépen bemész oda , összepakolod a cumódat , majd emelt fővel távozol! - lökött ki Lily a kocsiból.
Csengettem. Anya nyitott ajtót.
- Amy? - kérdezte , és felcsillant a szeme.
- Szia anya!
- Hát te mit keresel itt?
- Mért nem jöhetek haza? Egyébként meg csak a maradék cuccomért jöttem!
- Amily mért menekülsz előlem?
- Mert sokkal jobban érzem magam , ha nem gondolok rád! - mondtam egész nyugodtan , és felrohantam az emeletre.
Előkaptam a bőröndömet , és beleszórtam a cuccokat. Anya közben folyamatosan a fülemet rágta a szokásos hülyeségeivel.
- És egyébként van barátod? Csak mert hallottam Charlie rendesen megcsalt!
Ennél a mondatnál megakadtam. Anya láthatatlan kést mártott a lelkembe és tudtam , hogy szándékosan csinálta. Pár könnycsepp erejéig leálltam a pakolással , melyen anya kajánul vigyorgott.
- Van! Harry Styles! - böktem ki , majd folytattam a pakolást.
- Óó az a göndör szépfiú! Gondolod , hogy meg bízhatsz benne , amikor ezer meg ezer lány sóvárog utána , és ő bárkit megkaphat?
- Igen! Igen gondolom! És ne akarj engem manipulálni mert itthon biztos nem maradok!
- Menj! Menj te kis csitri! Vissza ne gyere az én házamba! Csinálhatok én bármit te sosem leszel jobb! Végül is legalább nyugtom volt amíg a sikátorba csöveztél 3 másik drogos állattal! - fakadt ki anyám.
- Ha mások el tudnak fogadni olyannak amilyen vagyok , akkor te mért nem!
- Hát szerintem mások kifejezetten jól titkolják! - ordított anyám.
Végeztem a pakolással , ezért amilyen gyorsan lehetett elmenekültem otthonról. Ettől kezdve viszont ahol a családom élt , az már nem volt az otthonom. Nagyon megbántott , amiket anya a fejemhez vágott. Könnyes szemmel , de emelt fővel távoztam , ahogy Lily megparancsolta. Fájt , hogy most már nem kapom vissza a régi életemet , amikor még jól tanultam , szerettek a szüleim , és hittem , hogy van remény. Mot minden reményem Harryben volt.

Harry szemszöge:

- Épp a laptopom előtt ültem , és valami jó éttermet kerestem , amikor megcsörrent a telefonom. 

- Szia mi újság? - kérdeztem , mert láttam , hogy Amy keres.

- Harry ne menjünk ma sehová kérlek szépen! Nem lennék rá képes! - hallatszott Aily akadozó hangja. 

- Mi a baj? Mi történt? - kérdeztem idegesen. 

- Hagyjuk! Holnap majd még hívlak! És nyugi a kocsidat sem törtem össze! - mondta , majd letette. 

Még szólni akartam , de esélyem sem volt rá , mert már csak magamnak beszélhettem volna. Egyből beugrott , hogy itt valami nagy gáz lehet. Azonnal Amy után akartam menni , de rájöttem , hogy elvitte a kocsit. A metró lassú , minimum két óra vele az út átszállással. Gyalog még hosszabb. Á megvan! Hívom Louist. 

- Szia mi kéne? - szólt Lou kissé lihegő hangja a telefonomból. 

- Mi a fenét csinálsz te?

- Ellel romantikus esténk van! Mondjad mi van! 

- Kéne a furgon! Történt valami Amilyvel , és elvitte a kocsimat. 

- 10 perc és ott vagyok! Addig készülj el! Elviszlek ,m és hazafuvarozod Amyt a saját kocsiddal!

- Az úgy pont jó! Na gyere! - mondtam , majd letettem. 

Felöltöztem , és tettem egy sapkát a fejemre , mert a hajam még nem teljesen száradt meg , és Londonban nyáron különösen estefele van hideg. Lou tényleg hamar ideért , és már száguldottunk is Lilyékhez. Mondjuk ilyen tempóban kissé nehezemre esett navigálni.

- Figyelj tesó! Bocs , hogy most zavartalak meg! De tudod , hogy van ez! Nem hagyhatom egyedül!

- Ó semmi gond! Csak szkandereztünk! 

- Mi van? Én azt hittem valami egész mást szakítottam félbe!

- Az utána jött volna! - világosított fel Louis , mielőtt befordult Lilyék utcájába. 

Láttam , hogy a kocsim ott áll a parkolóba , tehát Amyéknek már itthon kellett lenniük. 

- Mi történt? - rontottam be vadállatként a lakásba. 

- Harry! - kiáltott fel Lily , és kicsit hátra is ugrott. Gondolom megijedt. 

- Szívem! Mi a baj? - kérdeztem a kanapén gubbasztó , könnyes szemű barátnőmet. 

Kérdésemre Lily válaszolt helyette. Elmesélte az egész mocskos történetet , amiért hirtelen nagyon bepipultam. Hogy lehet egy anyának így beszélni a gyerekével? Ez totál övön aluli. Legszívesebben jól fejbe tudtam volna kólintani Mrs Whensont! 

- Amy! Most szépen eljössz velem! Nem hagyhatlak itt!

- Figyelj! Harry jól beszél! Talán ő jobban meg tud vigasztalni mint én! - állt mellém Lily . melyre Amy csak bólogatott. Felsegítettem a kanapéról , majd kivezettem a lakásból. Észrevettem Lilyn , hogy nagyon aggasztja a dolog , ezért javasoltam neki , hogy hívja fel Niallt , mert lefogadom , hogy unatkozik. Otthon aztán lefektettem , és én is mellé feküdtem. Ahogy átkaroltam , minden szívdobbanását éreztem. Lassan álomba sírta magát, így én is nyugodtabban aludtam el. 

Ez volt a 9. rész! Remélem nem lett túl hosszú , és , hogy tetszett! Holnap , vagy holnap után teszem a kövit! *-*

8.fejezet Éhen halunk! Nincs itthon ketchup

Hail! Téll bocs , hogy tegnap nem raktam ki a részt , habár nem sok értelme volt , mert a nyelvtandogám elég rosszul sikerült. Holnap angolból írok , de azért rakok ki részt , remélem elnyeri a tetszéseteket: DD . Jó olvasást , mindenkinek! *-*

Harry szemszöge:

- Neeeeeeee! - kiáltott fel Niall.

- Mi az . mi történt? - spuriztam le az emeletre. 

- Elfogyott a ketchup! 

- Ezért kellet ordítanod , és egyben halálra ijesztened? - ordibáltam rá Niallre.

- Harry! Nem fogod fel a helyzet súlyosságát? Én itt éhen fogok halni! 

- De hát nem csak ketchupos kajákat lehet enni! Csinálj mondjuk egy szendvicset! 

- A szendvicshez is ketchupot szoktam enni! Áháháhá! - rogyott le Niall a kanapéra , majd hangos zokogásba kezdett. 

- Menj el kajálni a Nando's - ba én meg addig veszek neked ketchupot! - veregettem meg a vállát , majd felkaptam a kabátom , és indultam a bejárathoz. 

Mikor kinyitottam az ajtót , észrevettem Amyt , amint kopogni akart. 

- Amily! Hát te? - kérdeztem meglepetten. 

- Csak beugrottam , mert Lilynek veszek egypár dolgot. 

- Remek! Én meg megyek ketchupot venni Niallnek! - válaszoltam , majd megfogtam a derekát , és becsuktam az ajtót. 

- Ez fura! Lilynek is az kell! Nem tudom , hogy fogyhat el ilyen gyorsan egy vagon paradicsomos cucc , amit csak krumplihoz , meg ilyen gyors kajákhoz esznek. 

- Éhen kórászok! - legyintettem , és ezzel le is zártuk a témát. 

- Mondd! Megengeded , hogy vezessem ezt a szépséget? - kérdezte Amy , a kocsi karosszériájához tapadva. 

- Mióta van jogsid? - kérdeztem , magasba tartva a kocsikulcsot. 

- Fél éve , de vezetni már 14 éves korom óta tudok! - jelentette ki , majd kikapta a kezemből a kulcsot , és beült a volán mögé. 

Niall szemszöge:

- Harry távozása után felhívtam Lilyt. 

- Szia most ment el! 

- Amy is! Elküldtem ketchupért! 

- Ne már Harryt én is azért küldtem! 

- Ebből is látszik milyen egyformák vagyunk! 

- Ez igaz! Akkor megyek! Majd találkozunk! - csaptam le a telefont , majd rohantam Lilyék lakására.
Ő már az ablakból integetett , és nagyon izgatottnak tűnt.
- Niall , Niall , Niall! - kiabált az ajtóból.
- Mi van , mi van , mi van? -kérdeztem vissza , amíg odaértem.
- Tudod , hogy mit fogunk most csinálni? - kérdezte izgatottan.
- Óó! - kiáltottam fel , és egyből perverz gondolatom támadt.
- Jaj nem azt te hülye! Vettem kínait , és a video tékából beszereztem egy csomó filmet! Van vagy 10 féle nasi , talán kitart az első órában! - húzott be a lány , a lakásba.
Még sosem voltam náluk , és meglepett , hogy itt is olyan állapotok uralkodnak mint nálunk , csak itt kisebb a hely. A konyhapult tele volt pakolva kajával , aminek nagyon megörültem.
- Na mit nézzünk? Van itt vámpíros , pl Alkonyat , aztán van vicces is mint a Ted , vagy az Amerikai pite összes része!
- Animációs film nincs? - kérdeztem irónikusan , de ezt szerintem Lily nem észlelte.
- Jégkorszak , Madagaszkár , Táncoló talpak?
- Nem komolyan gondoltam! De szerintem válassz te! - nevettem fel.
- Oks! Nézzünk pitét! A 6. része a kedvencem! - jelentette ki , majd betette a filmet a lejátszóba.
Körülbelül a film felénél tartottunk amikor elfogyott a kaja , és így idejét láttam annak , hogy kérdezzek Lilytől valamit.
- Lily! Arra gondoltam , hogy elmehetnénk egy igazi randira! Szóval eljössz velem? - kérdeztem , és közelebb hajoltam a lányhoz.
- Óóó Niall hát persze , hogy elmegyek! Egy rugóra jár az agyunk! - állapította meg , majd ennek örömére lepacsiztunk.
 5 perc volt a filmből , amikor Harry és Amy megérkeztek.
- Ej hát ti mit csináltok? - kérdezte Amily , majd  a kezében lévő raklapnyi ketchupot egy nem éppen kifinomult mozdulattal leküldte a földre.
- Hé hé hé! A ketchupnak tisztelet jár! - szólt rá Lily Amyre , mellyel teljes mértékben egyet értettem.

Amily szemszöge:

Miután Harryvel leszállítottuk az "árut" , úgy döntöttünk békén hagyjuk Nialléket , ezért elmentünk Harry  lakására. Ez az a hely ahol nem sokkal ezelőtt Hazza elszállásolt. Különös érzés támadt bennem , csak úgy törtek elő az emlékek. 

- Itt alszol ma? - kérdezte Harry.

- Persze! Ha gondolod! Esetleg ezúttal nem azért , mert rá vagyok szorulva. - mosolyodtam el . 

- Felelsz vagy mersz ketten? - javasolta Harry. 

- Okés! De előre szólok durván tudok játszani! - figyelmeztettem. 

Én kérdeztem először.

- Szóval felelsz ugye?

- Pontosan! 

- Féltékeny lennél ha lenne e fiú barátom? 

- Hát nem is tudom! Más ne egyen az én kajámból , de ne is nézegesse , mert azt nem illik! - kaptam választ , majd ő következett. 

- Zavar téged , ha más lányokat nézegetek? 

- Annyira nem! Na jó! Egy kicsit! 

- Hát figyelj! Attól , hogy jóllaktam , még megnézhetem az étlapot nem? 

- De ha a kaja finom akkor nem akarod megnézni! - vágtam vissza , melyre egy csók volt a reakció. 

Estig eljátszottunk , és közben még közelebb kerültünk egymáshoz. 

Hali! Bocsi de a részt majd csak holnap rakom ki , mert nyelvtan dogára tanulok:)). Tényleg bocsi! Holnap jön a kövi:D.

7.fejezet Megálmodtam

Hali! Köszi a komikat , kérésetek számomra parancs! Bocsi , de most ez 1 szemszöges rész lesz , mert több szemszögből nehezebb lenne megírni.  Itt a kövi rész , jó olvasást! *-*  

Amily szemszöge:

- Lily! Told ide a segged , és magyarázd meg mi ez! - szóltam hátra , mert észrevettem valami nagyon furát. - Ez meg mit jelentsen? - mutattam fel Lily telefonját , melynek képernyőjén én és Harry voltunk láthatóak , amint éppen csókolózunk. 

- Öö hát , hát én csak ....! Én éppen csak! Hát szóval ismersz! Nem is én lettem volna , ha nem fotózlak le benneteket. - érvelt a barátnőm.

- Oké lesz ez még így se! Ha esetleg smacizni támad kedved Niallel , azonnal kapom elő a kamerát! - vágtam vissza , majd követeltem , hogy a képet kitörölhessem. 

Erre Lily kikapta telefonját a kezemből , és egy megrögzött mozdulattal zsebre vágta.
- Na és mit csináljunk ma? - kérdeztem , de ekkor megcsörrent a telefonom.
- Igen? - kaptam fel szinte az első rezzenés után.
- Amy! Beszélnünk kell! - szólt egy ideges hang , a vonal másik végéről.
- Mi az Harry mi baj van? - kérdeztem , és már én is ideges lettem.
- Gyere a parkolótokba most! - hangzott a határozott válasz.
- De hát......! - szóltam , de csak üres búgást hallottam. Harry letette.
- Na? - kérdezte Lily kíváncsian.
- Lemegyek a parkolóba! Nem tudom mire készül! - kaptam fel a papucsom , majd lerohantam a lépcsőn.
A bejárat előtt megpillantottam Harry rakoncátlan fürtjeit.
- Harry még is mi a fene van? Tudod mennyire megijedtem?
- Amy!
- De!
- Amy! Hoztam neked valamit! - mutatott fel nekem 17 szál rózsát.
- Istenem mit akarsz? - kérdeztem meglepetten , miközben átvettem a kedves ajándékot.
- Csak ennyit! - válaszolt , majd megcsókolt.
- De mégis.....? - kérdeztem a csók után , de Harry újabb smacival csitított el.
- Szeretlek! Nem jöttem rá egészen tegnapig! De most már tudom! Na mit lépsz? - kérdezte Hazza , széttárt karokkal.
- Harry! Én , én is szeretlek! - ugrottam a nyakába.
- Jaj , de cukik vagytok! - jegyezte meg egy hang fentről.
- Lily! Te mit kukkolsz? - kérdeztem a 3. emeleti ablaknál gubbasztó barátnőmet.
- Folytassátok csak! Én itt se vagyok! - húzódott be a lakásba a dilis Lily , akit abban a szent pillanatban legjobb lett volna letagadnom.
- Na most már folytathatjuk? - kérdezte Harry , amikor visszafordultam hozzá.
Sajnos az újabb csók után , Harrynek el kellett mennie. A parkolóból még láttam , ahogy újdonsült barátom be akar szállni a kocsijába. Ekkor azonban szörnyű dolog történt. Harry kocsijából , egy fekete maszkos férfi ugrott elő , és egy mozdulattal lelőtte őt.
- Harry! - kiáltottam utána, de éreztem , hogy már nem hallja meg.
Odarohantam vérben fürdő holttestéhez , és csak zokogtam! Fájdalmamban elkiáltottam magam!
- Haaaaryyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy!
- Amy! Amily! Kelj már fel! Mi baj? - ébresztett fel Lily.
- Lily! Mióta alszom? - pattantam fel idegesen , majd letöröltem egy izzadság cseppet a homlokomról.
- Este óta? - válaszolt kérdéssel Lily.
- Remek! Remek! Akkor ez csak egy álom volt! Élethű álom! - nyugtattam meg magam , de ekkor elkezdett kattogni az agyam.
Harry akár milyen jó fej , és akár milyen szerencsés lennék vele , akkor is csak egy híres banda front embere. Vegyük csak mi történt a Beatlesel. Gondolatmenetemet itt szakította meg a a telefonom csörgése.
- Harry te vagy az? - kaptam fel a telefont. A szívem egyre hevesebben vert , és kíváncsi voltam mit akarhat.
- Gyere le a parkolóba! - hallatszott egy hang a vonal másik végéről.
Nem kellett kétszer kérni , szó nélkül a parkolóba rohantam. Harry ugyan úgy az ajtó előtt várt rám , háta mögött dugdosva , a nekem szánt 17 szál rózsát.
- Harry! - kiáltottam , majd megöleltem őt.
- Amy! Hoztam neked valamit! - kezdett bele Harry.
- 17 szál virágot kapok? - kérdeztem.
- Ejha! Pedig senkinek sem mondtam! - húzta elő a csokor virágot.
- Öö megérzés! Na és mit akartál mondani? - tértem a lényegre.
- Ezt! - mondta és megcsókolt.
Lily ugyan úgy kint csüngött az ablakban , és minket bámult. A 3. csók után Harrynek mennie kellett , ez még egy párhuzamot jelentett , éjjeli látomásommal. Nem akartam elengedni , de nem hagyta magát. Meg akartam várni , amíg Harry beszáll a kocsijába és elhajt.  Reméltem , hogy ez történik. Nem így történt. A kocsiból egy maszkos fickó ugrott elő! Harry után kiáltottam. Ekkor észrevettem , hogy a maszkos figura leveszi az álarcot. Louis volt az. Ekkor asszem elájultam. Mikor magamhoz tértem , Lout , Harryt , Lilyt , és egy halom ismeretlen embert véltem felfedezni magam körül.
- Harry! Jól vagy Harry? - pattantam fel a forró aszfaltról.
- Én jól , de te jól vagy-e? - kérdezte a barátom nevetve.
Hosszan megöleltük egymást , és csak nevettünk az egészen.
- De Louis? Mért vagy ilyen fura betörő szerkóban? - kérdeztem , amikor már egy kicsit magamhoz tértem.
- 1! Nem akartam hogy a rajongók felismerjenek! Egyszer ugyan ezt megcsináltam , pókember álarcban. 2 , kapóra jön , mert nyári fesztiválra készülök Ellel , és mindenkinek be kell öltöznie valaminek.
Ha visszaemlékszem erre a napra , csak röhögni tudok az egészen. Abban a pillanatban , viszont sírtam volna.

6.fejezet Felelsz vagy mersz?

Hali mindenki! Úgy döntöttem , hogy teszek ki 1 komis határt , tehát ha meg lesz az 1 komi , akkor teszem a kövi részt! Mostantól indult! Jó olvasást! *-*  Ja és ha mondjuk  4 napig nem komizik senki leveszem a komi határt! Sziasztook!

Lily szemszöge:

- Niall! Mit csinálunk? - kérdeztem , kissé összezavarodva. 

Azért álmomban sem gondoltam volna , hogy egyszer Niallel fogok kajálni , a Hyde parkban. 

- Nem tudom! Mondjuk én eszek még egy hotdogot! - állt fel a kis szöszi , de visszahúztam a padra. 

Mikor visszaült ösztönösen a kezét fogtam meg , amit ő meglepő nyugodtsággal engedett. 

- Öö nem kéne lassan elindulnunk?  - kérdeztem , majd elengedtem Niall kezét. 

Ő beleegyezett , és a park bejáratánál találkoztunk Harryvel , és Amyvel. 

- Nem akartok feljönni a közös lakásunkba? - kérdezte Niall , bociszemeket meresztve. 

Erre nem mondhattam , nem mondhattunk nemet. Amikor beléptünk a házba feltűnt , hogy nem mi vagyunk itt az egyetlenek. Zayn , Louis , Liam és a barátnőik Perrie , Eleanor és Danielle éppen filmet néztek. 

Nagy bemutatkozás következett , mindenki megismert mindenkit. A lányok nagyon kedvesek voltak , és nem mondom egész jó fejek. Leültünk és kitaláltuk mit csináljunk. Az üvegezés mellett döntöttünk.

Harry szemszöge:

- Te kezdesz! - bökte meg Liam , Niallt. 

- Okés! Akkor pörgetek! - válaszolta Niall , engedelmesen.

- Jaj ne már! Pont én vagyok az első! - kiáltott fel Amily , ugyan is Niall őt pörgette ki. - Jó egye fene merek! 

Ennél a mondatnál hatalmasat dobbant a szívem! Niall biztos valami velem kapcsolatos dolgot fog mondani neki! Mondjuk nem is bánnám , de akkor is! 

- Akkor mondjuk ....! Á megvan! Mondjuk puszild meg Harry mellkasát! - Fordult felém Niall mosolyogva , mire én szarkazmust feltüntetve mosolyogtam vissza rá. 

- Ez most komoly? Pont a mellkasát? Hát nekem jó nincs zoknim zálogot nem adok! - jelentette ki Amy , majd felállt , és közelebb lépett hozzám. 

- Ejha kezdem megszeretni ezt a csajt! - jelentette ki Louis , amin szakadtunk egyet. 

- Na már Harry vedd le a pólód! - erősködött Niall. 

- Nem elég ha csak felhúzom? - kérdeztem , de tudtam a válasz nem lesz. 

- Harry! - ordított egyszerre mindenki , kivéve persze Amilyt. 

Kénytelen voltam feltápászkodni , és lekapni a pólómat. Ezután én is közelebb léptem Amyhez. 

- Várjatok! Egyvalamit még nem mondtam! - állított le minket Niall. - Ezt fekve kell végrehajtanotok! 

- Niall! - üvöltöttünk rá Niallre , egyszerre mind a ketten. 

- Vagy fekve , vagy minusz egy ruha! - válaszolt higgadtan Niall , és az arcáról le lehetett olvasni , hogy ez ügyben nem tehet semmit. 

Lefeküdtem a kanapéra , Amy pedig követett. Kicsit félreérthető helyzet volt , és elég kínos. De hát nem baj erre való a felelsz vagy mersz. 

- Mássz rá kislány! - kiáltotta Lily Amynek. Erre az említett csaj idegesen bemutatott barátnőjének. Szóval én háttal feküdtem a kanapén , Amily pedig  a csípőm két oldalán támaszkodott. Egyszer csak azt vettem észre , hogy a haja kezdi csikizni a hasamat , majd , hogy közelebb hajol és ajkaival megérinti a mellkasom. 

- Nesze Niall , de most már egy szavad sem lehet! - ugrott fel Amy , pár másodperc elteltével. 

Ezzel összesen csak az volt a gond , hogy kicsit beletérdelt a férfiasságomba. 

- Áááá bakker! - kiáltottam fel , majd az említett testrészemet fogva , magzat pózba kucorodtam össze. 

- Jaj Harry bocsi! Nem akartalak bántani! Jól vagy? Nagyon fáj? - bombázott Amily aggódó kéréseivel.

- Nyugi! Nem ez az első eset , mindjárt jobban leszek! - válaszoltam kicsit halkan , mert a fájdalomtól nem tudtam hangosabban beszélni. 

- Bocsáss meg! Tényleg nem akartam! 

- Jaj Amy semmi gond! Már jobban is vagyok kicsit! - nyugtattam le Amilyt , mikor már csillapodott a fájdalom. 

Pár perc elteltével , vissza is ültem a többiekhez , mintha mi sem történt volna. Amy pörgetett. Sajnos az üveg nagyon szeret engem , tehát sikerült engem kipörgetni.

- Hát ez remek! - nevettem el magam. 

- Bocs Harry! Szóval? 

- A legutóbbi alkalommal megfogadtam , hogy csak válság helyzetben felelek! Én bátor vagyok! - jelentettem ki , büszke arcot vágva. 

- Jó jó tehát mersz! - csitított le Perrie. 

- Akkor! Na jó átadom én nem tudok mondani! - sütötte le a fejét Amily. 

- Én tudok én tudok! - jelentkezett Niall.

- Niall! Már megint te? - hajtottam fejemet , a két tenyerembe. 

- Na , na szóval! Most , most nyald le a tejszínhabot Amy hasáról! 

- Niall! - ordított a "tömeg".

- Jó , jó akkor csak smacizzatok egyet! - legyintett Niall , majd kimet a konyhába. 

- El lehet dönteni melyik a jobb! - sürgetett meg minket Zayn. 

- Akkor inkább smaci! Én nem engedem , hogy tejszínhabot egyenek a köldökömről! - jelentette ki Amy. 

- Én sem akarom , hogy a nyelvem hozzá érjen az alsó feléhez! - helyeseltem. 

- Akkor csókot gyerekek! - biztatott minket Liam. 

Mind ketten beálltunk a kis csapat által alkotott kör közepére. Néhány percig csak bámultunk , egymás szemébe.

- Na gyerünk már! Hoztam kaját is a műsorhoz! - siettetett Niall , miközben egy chipses tálat szorongatva , leült a földre. 

Még mindig csak bámultunk , amikor Lou hátulról meglökött , így kicsit nekimentem Amynek! Ezt egy jó kezdőlöketnek vettem , és Amy fölé hajoltam , majd egy ügyes mozdulattal megcsókoltam. Ez kb másfél percig tartott , és egyszerűen csodálatos volt. Tele volt forrósággal és szenvedéllyel. 

- Oks! Ki jön? - kérdezte Amy a csók után , mintha mi sem történt volna. Ennek ellenére azért rendesen lehetett látni , hogy zavarban van. Az idő elrohant , Amynek , és Lilynek mennie kellett. Louék a barátnőikkel tartottak , saját otthonukba. Nem akartam egyedül hagyni Niallt , ezért elhívtam magamhoz , és megengedtem neki , hogy vezesse a kocsimat. 

- Ez tök jó volt! Én is ilyen kocsit veszek! - áradozott Niall , mikor beléptünk az ajtómon. 

Nem szóltam semmit , és ez Niallnek is feltűnt. 

- Baj van Harry? - kérdezte aggódva.

- Igen! Azt hiszem szerelmes vagyok! 

Ez volt a 6. fejezet! 1 komi és teszek kövit sziasztok! *-*

5. fejezet Mit csinálunk?

Helo mindenki! Tegnap összevesztem egy nagyon jó barátnőmmel , és habár tudom , hogy most nem olvassa a blogomat , szeretnék tőle elnézést kérni. És megígérem , hogy ezentúl nem leszek vele olyan , amilyen neki nem tetszik. A kövi fejezet meg itt van , jó olvasást! *-* 

Amily szemszöge:

Reggel korán keltem fel. Nem is tudom , talán 5.30 lehetett , de nem vagyok benne biztos. Lily még csak most fordult a másik oldalára , ezért bekapcsoltam valami jó slágert , és ezt hallgattam a telefonomról. Közben azon gondolkoztam , hogy mért büntet engem a sors? Mért pont az tetszik meg nekem , akiről eddig azt gondoltam .....! Igazából sok mindent gondoltam róla , csak azt nem , hogy valaha megfog nekem tetszeni. De kimondtam! Tetszik!  Furcsa érzés fog el amikor rá gondolok , és melegség tölti el a szívem , amikor találkozom vele. Ez csak azt jelenti , hogy érzek iránta valamit. De ha igen akkor sincs semmi értelme. Lehet , hogy a Taylorral való szakításra én vezettem rá , de ez nem jelent semmit. Az jelentene , ha miattam szakított volna vele. A míg ezen gondolkoztam , észrevettem , hogy megkordult a gyomrom. 

- Ej pocak! Ilyenkor éhes vagy? Még meg kell várnunk míg Lily pocakja is korogni kezd! - oktattam ki a saját gyomromat , miközben a felsőm alá nyúlva simogattam a hasamat. 

- Nem kellett rá sokat várnod! - szólalt meg a háttérből Lily , kissé álmos hangon. 

- Hát ez jó! Akkor menjünk tápolni! - ugrottam fel az ágyon , majd a konyha felé igyekeztem.

- Amily!

- Tessék?

- Kérdezhetek valamit?

- Hát na ná! 

- Rendben , de szeretném ha őszintén válaszolnál! - tette Lily kezét a vállamra , melyre csak bólogattam. - Mit csináltál Harryvel míg Niall dedikált nekem? - kérdezte.

- Ho - honnét tudod , hogy ve - vele voltam?

- Öö eddig nem tudtam , de most , hogy így megakadt a hangod most már tudom! - jelentette ki Lily , majd rám kacsintott.

- Ez nem volt okos dolog tőled! - válaszoltam , majd felpattantam a reggelizőasztaltól , és csikizni kezdtem a barátnőmet.
- Ne Amy , Amy hagyd abba de rögtön! Ááá sírok ne már! - ordította Lily , hatalmas hahotázás közepette.
- De most tényleg! Nekem bármit elmondhatsz! - érvelt Lily.
Erre nem tehettem mást , mint hogy mindenről kitálaltam neki. Arról , hogyan találkoztunk Harryvel , és , hogy mit érzek iránta.
- Azt a jó édes....!
- Lily! Ne mondj olyat , amit később megbánsz! - vágtam a szavába.
- Akkor! Akoor! Ha találkozol Harryvel , én is találkozhatok Niallel? - kérdezte tőlem , bociszemeket meresztve.
- Nem tudom Niallnek tetszene-e ez az ötlet , de ha igen akkor természetesen! - próbáltam egyértelmű választ adni.
- Üzeneted jött! Üzeneted jött! - jelzett a telefonom.
- Ismeretlen szám! - kiáltott fel Lily , ugyanis ő gyorsabban odaért a készülékhez mint én.
- Olvasd fel! - utasítottam.

- Gyere ma a Hyde parkba 2-re! Hozd a barátnőd is , mert Niall tegnap nem bírt magával! :))  : by Harry :DD.  

- Áá kettőre megyünk a Hyde parkba , és találkozunk Niall Horannal , és Harry Stylessel! - üvöltötte a dilinyós barátnőm , majd pár másodperc elteltével elájult. 

Megint ennyi idő kellett hozzá , hogy visszatérjen az élők sorába.

- Most azonnal ruhát kell válogatnunk! - ráncigált be a szobába , és azon belül is a gardróbba , Lily. 

Nekem ezt találtuk , vagy inkább találta:

A hajamat kiengedtem , és kicsit begöndörítettem.  Felkentem egy enyhe sminket , majd nekiláttam Lily ruhájának összeállításában.
Hát ezt találtam:

- Szerintem kajáljunk valamit , mielőtt elindulunk. - javasoltam , melyre Lily is rábólintott.
- Fél kettő! Asszem indulnunk kéne! Gyere , gyere! Időben akarok odaérni , hogy Niall lássa , pontos vagyok! - pattant fel Lily , majd kiviharzott az ajtón.
Felkaptam a kocsikulcsot a pultról , majd követtem izgatott barátnőmet. Harry , és Niall a park bejárata előtt vártak ránk!
- Sziasztok! - integetett messziről Niall.
- Helo lányok! Ő itt Niall! - mutatta be nekünk Harry Niallt , amikor megérkeztünk.
- Hali Ő itt Lily Karter! Én Amily Wenson vagyok , szia Niall. - fogtam kezet Niallel. Éreztem a tenyerén , hogy izzad rendesen. Szerintem kicsit ideges volt.

Harry szemszöge:

- Szóval Niall , velünk jöttök vagy inkább nem? - helyeztem a hangsúlyt az inkábbra. 

- Öö hát valószínű , hogy ha veletek mennénk nem lenne annyira időnk egymásra. Sziasztok! - válaszolt Niall , majd Lilyt maga után húzva a park nyugati részébe indult. 

- Hát szia! - köszönt nekem Amy , miután felé fordultam. 

- Szia! Szerinted mit csináljunk? - kérdeztem , mosolyogva. 

- Hát mondjuk induljunk el valamerre! - javasolta Amily.

- Szóval szakítottál Taylorral! Miért csináltad? - kérdezte az említett lány , sétálás közben. 

- Hát igazából rájöttem , hogy Taylorban nincs semmi érzés. Vagyis van , de szerintem nem azért jártunk mert szerettük egymás , hanem mert ez így volt helyes. Két tökéletes ember , és mindenki azt gondolta , hogy összeillünk. Még a bandával is összevesztem miatta.

- Ez szörnyű! És mondd! Neked milyen a lány ideálod? 

- Hát szeretem a spanyol lányokat! - nevettem el magam. 

- Hát ez jó! De most komolyan! - erőlködött Amy.

- Hát nem is tudom! Fontos , hogy legyen humora , és , hogy nagyjából ugyan azokat a dolgokat szeressük! Nézd meg Lout és Elt. Olyanok mint két tojás , csak más neműek. 

- Hát igen! Ez valahogy nekem is megfordult a fejemben. 

- Fontos még , hogy hagyjon engem is érvényesülni! Szerintem , ez egy kapcsolatban nagyon fontos! Valószínűleg Taylorral ezért nem működött. - tártam fel a gondolataimat Amynek. 

Közben elértünk egy padhoz , és leültünk. A kezemmel támasztottam magam , Amily pedig ugyan így tett. Valahogy sikeresen rátette a kezét az enyémre , ami bevallom érdekes érzés volt. Sajnos egyből el is rántotta , és elnézést kért. 

Niall szemszöge:

- Tudod , amit tegnap csináltál , az nagyon tetszett ám! - törtem meg a csendet , séta közben. 

- Ó tényleg? Hát ezt sem gondoltam volna rólad! 

- Milyen kaját szeretsz a legjobban? - tértem a lényegre. 

- Minden kaját megeszek! 

- Király! Akkor menjünk burkolni , mert már rohadtul éhes vagyok! - javasoltam , majd a hotdog árus felé invitáltam Lilyt. 

- Á ez isteni! Még sosem kajáltam  itt , de ezentúl gyakrabban jövök ide! - dicsérte Lily a kiváló ételt.

- Én minden héten kajálok itt! Jó az étel , és még jobb a hely.

- Tudod , igazad van! - helyeselt Lily teli szájjal , melynek következményeként tiszta mustár lett a szája.

- Várj csak letörlöm! - hajoltam egy pzs-vel csinos pofija felé , majd szépen letörölgettem róla a felesleget. 

- Köszi! - mondta hálásan , majd mélyen a szemembe nézett , és csak hallgatott.

Én ezt ugyan így csináltam , és pár perc teljes csend után egyszer csak megszólalt: 

- Niall! Mit csinálunk? 

Ez volt az 5. fejezet! Remélem tetszett , majd teszem a kövit. *-*

4. fejezet: Ismét találkoztunk

Hali ma egész nap itthon vagyok tudjátok a lábam miatt:)). Remélem a tegnapi rész nem lett se túl hosszú se túl rövid mert ezt én sajnos nem tudom megállapítani. Nem baj itt a kövi rész , jó olvasást mindenkinek! *-*

Lily szemszöge:

- Amily! Amy! Kelj már fel te lusta disznó! - keltegettem vendégemet , egy párnával ütögetve.
- Anya tudod nem kell suliba mennem! Húzz innen mielőtt olyat teszek amit megbánok! - oltott le rendesen a kómás Amily.
- Lily vagyok te ökör! És van egy hírem!
- Mi az? - pattant fel Amy , már kicsit sem álmosan.
- Ma 1D koncertre megyek szval tiéd az egész lakás! Felhívhatsz bárkit , ismétlem bárkit , csak az ne drogozzon vagy cigizzen! Azt nem szeretnék itt találni!
- Öö ezt mikor döntötted el? - kérdezte , majd visszahuppant az ágyba.
- Most! És remélem még ma este összejössz valakivel , mert nem lehetsz álandóan egyedül!
- Nincs két napja , hogy egydül vagyok , és nem is hiányzik a srácok társasága! Inkább elmennék veled arra a koncertre! - jelentette ki , amin nem kicsit lepődtem meg.
- Dehát te.....
- Tudom , hogy nem jöttek be , de inkább veled megyek minthogy itthon depizzek egyedül! - vágott a szavamba , a legjobb barátnőm.
- Hát jó! - egyeztem bele. - Akkor gyerünk ruhát válogatni! - ráncigáltam ahálószoba felé Amyt.
Az én ruhámat természetesen órákon keresztül keresgéltem.
- Mitgondolsz? Sexy legyek , vagy menő? - mutattam fel két egymástól eltérő ruhadarabot.
- Nem tudom azt akarod , hogy úgy láttszon közünk nincs egymáshoz? Vagy , hogy :Hé ezek biztos együtt jöttek!
- Leszek menő! - vágtam rá mert tudtam mire gondol.
- Ezek szerint ez lesz az én ruhám! - mutattam fel egy pofás göncöt , amit a sexy és a menő közötti átmenet jellemzett.:






- Cuki! - jegyezte meg Amy.
- Hát tudom! Mivel az enyém! De most jöjjön a te ruhád! - válaszoltam , majd a gardróbom felé vonszoltam Amilyt.
Ez jó lesz! - mutatott egy nem túl kihívó , de nem is visszafogott összeállításra. :
 
- Hmm jó ízlésed van! - szóltam , majd a fürdő felé vettem az irányt , hogy letusoljak.
Utánam Amy következett , majd megcsináltuk egymás haját , és ki is sminkeltük a másikat. Jó nap volt , már régóta nem éreztem ilyen jól magam Amyvel. Mostanában , ha vele akartam lenni , neki mindig közbejött valami. Vagy Charlieval volt , vagy depizett , vagy épp egy buliba készülődött. Tegnap óta azonban teljesen más emberként tekintek rá. Valahogy , és nem tudom , hogy megváltozott.
- Figyelj! Nem akarok visszamenni anyámékhoz. Ígérem , hogy keresek egy lakást , és amint lehet be is költözöm! De amíg ez nem valósulhat meg , addig nem maradhatnék nálad? - kérdezte felémfordulva , hosszú hallgatás után.
- Hát persze! Legalább addig én sem leszek egyedül! - egyeztem bele , majd szorosan megöleltem.
Eljött az este. Már nagyon izgultam , mert még soha sem voltam 1D koncerten. Reméltem legalább Nialltől kaphatok egy aláírást , mert ő a kedvencem.
- Te kit tartasz a leghelyesebbnek az OD-ből? - kérdeztem kíváncsian , miközben a koncertre tartottunk.
- Nem is tudom! Mondjuk , az a göndör! Hogy is hívják , talán Harry?
- Igen , így hívják Harry Edward Styles! - erősítettem meg Amy bizonytalan válaszát , majd áradozni kezdtem Niallről.
- Na jó itt vagyunk! Hova szólnak a jegyek? - kérdezte Amily , nem igazán lelkesen.
- VIP jegyeket vettem , az első sorba szólnak! Ha már egyszer One Direction koncert , akkor kiélvezem amennyire csak lehet! - mutattam fel az első sorba szóló jegyeket.
- Jól tetted! Na menjünk! - szált ki Amy a kocsiból.

Amily szemszöge:

Kissé idegesen vártam mik lesznek a fejlemények. Nem tudtam mi lenne a jobb , ha Harry észrevenne és kitudódna , hogy mi már találkoztunk , vagy , hogy egyszerűen lefolyna a koncert anélkül , hogy megtudná ki is volt az első sorban. Ebből vagy nagyon jól , vagy nagyon rosszul fogok kijönni. Elkezdődött a koncert. A fiúk nagy lelkesen berohantak a színpadra , és önfeledten énekeltek. Körülöttem minden lány , ( Lilyt is beleértve) üvöltötte velük a dal szövegét. Harry és egy másik srác leugrottak a színpadról , és kezetfogtak a rajongókkal. Próbáltam elvegyülni , de Harry mégis kiszúrt. Attól a perctől fogva végig engem nézett. Kemény másfél óra múlva a koncert véget is ért. Dedikálás következett. Elkísértem Lilyt Niallhez. A sorban állva viszont elkapott egy csukjás fickó , és azzal az indokkal húzott ki a tömegből , hogy vele kell mennem.
- Te mit keresel itt? Azt hittem nem igazán csíped a mi fajtánakt! - húzott be egy szobába az idegen , aki mint megtudtuk Harry volt.
- Csak a barátnőmet kísértem el! Aki viszont igeis csípi a zenéteket , és vele együtt minden porcikátokat. - jelentettem ki , majd leráztam magamról Harry kezét.
- Mért nem vártad meg legalább amíg visszamegyek?
- Te nem olvastad el a levelet amit írtam?
- De igen , dehát ennek nincs semmi értelme! Mellesleg szakítottam Taylorral , és neked sikerült rávezetni , hogy ez jó ötlet volt! - mutatott rám Harry.
Az utóbbi mondatnál megmozdult bennem valami , és nem a hambi volt amit útközben faltam fel. Miattam szakított volna azzal az emberrel , akinek karrierje , temérdek pénzze , és emberfeletti szépsége van? Én vezettem volna rá? Én aki még azt sem tuom eldönteni , hogy nekem mi a jó? Hát ez fura. Miközben ezen gondolkoztam , csak ennyi jött ki a számon:
- Nem hiszem , hogy ez nekem köszönhető , de ha te jobban érzed magad szingliként akkor egészségedre!
- Amy hát nem érted?
- Öö nem?
- Na szóval! Az a helyzet , hogy Tay igyekezett a markában tartani , és egyre rövidebb pórázon tartani. De én vak voltam , hogy erre nem jöttem rá , mert még sosem volt olyan ismerősöm aki ennyire laza , és közvetlen lett volna mint te! Ezért köszönöm neked , hogy ráébresztettél , nem kötelező annak irányítania akivel együtt vagyok! - mondta , majd szorosan megölelt.
Furcsa melegség fogott el. Egy fiú ölelése sem váltott ki ilyen hatást nálam , de azt hiszem nagyon jó érzés volt. Azt is furcsálltam , hogy az izzaztó koncert után , megmaradt ugyan az a tiszta illata , mint amilyet nála is éreztem.
- Harry itt vagy? - lépett be egy bandatag az ajtón.
Piros kantáros nadrágot , és egy fehér pólót viselt. Barna haja kissé összekuszálva , de látszott rajta , hogy ez direkt van így.
- Ó szóval nem egyedül vagy! Mikor akarsz dedikálni? - kérdezte a pirosgatyás , miközben közelebb lépett hozzánk.
- Menjenek a fenébe! Majd dedikálok holnap! - legyintett Harry.
- Te tudod haver! Jaj bocs szia Louis vagyok! - mutatkozott be a jövevény , jobbját nyújta felém.
- Amily vagyok! Amily Wenson! - fogtam vele kezet.
- Öö figyi! Egy csaj odakint megőrül Niallért , túlágosan megőrül. Azt hiszem ha nem távolítják el , a biztonságiak lépnek közbe. Nem ismered véletlenül? - kérdezte Louis.
- Hogy néz ki?
- Barna a haja , zöld fekete cuccban van , és egész jól énekel!
- Úr Isten ez Lily lesz! Asszem megyek! Szerintem még összefutunk! - siettem volna el , de Harry megfogta a karom.
- A számod azért add meg!
- Minek?
- Csak add meg!
- Jó! Tessék! - téptem le egy cetlit a jegyzettömbömből , majd ráírtam  számom , és Harry melkhasára nyomtam.
- Majd hívj! - kiáltottam utána , és becsaptam magam mögött az ajtót.
Hát nehéz volt kicipelni Lilyt a parkolóig , de megküzdöttem a feladattal. Otthon aztán csak bevágtam az ágyba , majd én is ledőltem a kanapéra.

Harry szemszöge:

Amily távozása után nem sok kedvem volt semmihez. Eltettem a számát , majd hosszú percekig álltam és hallgattam.
- Tetszik mi? - kérdezte Lou , kacsintgatva.
- Nem tagadom! De nem nagyon ismerem!
- Miatta szakítottál Taylorral?
- Miatta is! - egészítettem ki , Louist.
- Gyerekek ez a csaj maga a megtestesült álom! Szép , kihívó , nem szégyenlős , szeret enni , és imád engem! Ráadásul még a hangja is jó! - rontott be Niall , hatalmas mosollyal az arcán.
- Arra a lányra gondolsz , aki a színpadon táncolva mutogatta a tőled kapott autogrammot? - kérdeztem , furcsállva a dolgot.
- Pontosan! És micsoda erő , és természetesség! Imádom az ilyen csajokat! - ültetett Niall perverz mosolyt az arcára.
- Remek Niall! Mehetnétek duplarandira! - paskolta meg Louis , csapatunk ír tagjának az arcát. - De bocs nekem most mennem kell! Eleanor már vár rám a kocsiban , sziasztok! - köszönt el Louis , majd az ajtó felé vette az irányt.
- Asszem én is megyek! Harry elvigyelek? - kérdezte Niall. Minden adandó alkalmat megragadott arra , hogy a friss jogsiával dicseketdjen.
- Nem kell kösz! - utasítottam vissza , majd hazaindultam.
Otthon elővettem a képet a pénztárcámból , és nézegettem egy ideig. Közben viszont észre sem vettem , hogy a szemeim lecsukódnak.

3. fejezet: Pápá Taylor!

Helo mindenki! Ma első órában kintitesink volt , és itt Zegen nem kevés hó esett. Ennek következtében rendesen elcsúsztam , és megrándult a bokám. Most itt ülök a gép előtt , és a bal mokámon egy zacskó jeges cukorborsóval megpróbálok valami értelmeset írni :)). Remélem ez a kis baleset nem befolyásolja az írományom minőségét , szval jó olvasást mindenkinek! Ja és köszi a komizónak! <3. *-*

Amily szemszöge:

- Szóval ennyi az én kis történetem! - öntöttem ki a lelkem annak az embernek , akiről nem rég még azt gondoltam , hogy egy pöffeszkedő bájgúnár.
- Hát ez nem jó! És tulajdonképp te próbáltál tenni valamit ez ellen?
- Nem! Tulajdonképp még kapóra is jött amikor a legutolsó barátommal Charlieval jártam!
- Ó és mi lett vele? - kérdezte Harry és furcsán közelebb hajolt hozzám. Éreztem , ahogy a levegőt veszi , és lassan már szívének dobogása is hallható volt.
- Tegnap szereztem róla tudomást , hogy sorozatosan megcsal. Viszont azt már régóta éreztem , hogy titkol valamit.
- Fú , ha nekem ilyen zűrös életem lenne nem lennék híres! A látottak és hallottak alapján ezek szerint kijutott neked tegnap! - fűzte hozzá Harry , most már igazán közelről. Éreztem , tiszta illata teljesen elbűvöl. És a szeme. Végig a szemeibe néztem , és megfogott valami azokban a gyönyörű szép barna szemében. Teljesen elvesztettem a fejem. Vissza a valóságba. Nekem nem kell ilyen srác mit csinálok?
- Amy jól érzed magad? - kérdezte Harry , vállamra téve a kezét.
- Igen , igen jól vagyok! Csak kicsit éhes , mi a kaja? - eszméltem fel.
- Tegnap felfaltunk mindent , de megyek felöltözök és beugrok pár helyre! - javasolta Harry , majd felrohant átöltözni.
Egyedül maradtam a nappaliban , tehát újra a gondolataimba temetődtem.
- Én nem ez vagyok. De az sem utolsó szempont , hogy még nem is ismerem. Dehát barátnője van! Á ez úgysem fog összejönni. - morfondíroztam magamban , amikor Harold egyszer csak megjelent.
- Mivan te teleportálsz? - ugrottam hátra , meglepetten.
- Nem tudok róla! De elmentem kaját venni.
- Oks addig én...?? - kérdeztem bizonytalankodva.
- Figyelj! Nem szeretném ha egy ilyen gyönyörű lány akielőtt még ott áll az egész élet , ittmaradna a nyakamon. Ott a laptop , keress magadnak egy lakást! A költségeket én állom!
- Ezt nem! Ezt nem fogadhatom el! Inkább visszamegyek a szüleimhez!Nem engedem , hogy még te tegyél nekem szivességet azok után , hogy idehoztál! - törtem ki , majd kitoltam a bejáraton , majd becsaptam utána az ajtót.
Az ablakból láttam , hogy beszáll az autójába , és elhajt. Ezután ragadtam egy papírt meg egy tollat , és írtam neki pár sort. Átöltöztem a saját ruhámba , és elmentem. Valahogy hazakecmeregtem. Megálltam a házunk előtt , és benéztem az ablakon. A látottak alapján odabent az élet jobb volt mint valaha. A kisöcsém apával játszott , anyám vígan sütögetett a konyhában. Éreztem ha most bemegyek , tönkreteszem ezt az ideális családi képet. És ugyan ki vagyok én , hogy tönkretegyem? Ezért hát nem mentem haza. Lilyhez mentem. Tudtam , hogy ő az egyetlen aki most elviseli a képem.
- Amy Istenem , hogy , hogy te itt? Jaj de jó gyere beljebb! Csináljak teát? Kérsz egy szelet sütit? - zúdította rám kérdéseit a legjobb barátnőm , melyekre én csak  megráztam a fejem.
- Lily nem vagyok rokkantnyugdíjas! Csak légyszi had maradjak itt egy kis ideig! - állítottam le.
- Persze , persze itt maradhatsz! És egyébként mi történt? - kérdezte Lily , miközben leültetett.
- Semmi anyáék ki vannak rám akadva mert a tegnapi incidens után kicsaptak. - válaszoltam halkan , lesütve a fejem.
- Jaj nekem! Most nélküled fogok suliba járni?
- Ezek szerint.
- Öö figyelj bocsi , de éppen valaminek a közepén tartottam , 1D megy a Tv - ben!
- Nem zavar hallgasd csak! - legyintettem.

Harry szemszöge:

Beugrottam a vegyesboltba , és vettem egypár kajához szükséges dolgot. Ez a felettébb bonyolult művelet mindössze fél órát vett igénybe. Ebben a fél órában viszont azon gondolkoztam , hogy mekkora szerencsém van Amyvel. Valahogy nem lehet unatkozni mellette , és hát rondának sem mondható. Sőt! De miért fantáziálok én más lányokról , mikor ott van nekem Taylor? Azért mert Tay csak a markában tart , és nem ereszt. Erre persze rá kellett volna jönnöm mielőtt belevágtam ebbe a kapcsolatba. Szerintem Taylor nem szeret , csak stratégiai szempontból kellek neki. Megvan! Szakítok vele! Ezeken járt az eszem , de észrevettem , hogy már itthon is vagyok. Amilyt sehol sem találtam, viszont egy levél várt engem az asztalon. Ez állt benne:

Kedves Harry!

Nem akartam fájdalmasan búcsúzkodni , és a nyakadon sem akartam maradni! Habár még csak egy napja találkoztunk igen nekem nehéz lett volna elbúcsúzni. Ez fura mert tegnapelőtt még egészen mást gondoltam rólad! Köszönöm , hogy nem hagytál magamra , habár nem is ismersz! Rájöttem , hogy még egy híres ember is lehet jószívű! Nem tudom , hogy találkozunk - e még , de ha nem , akkor a legjobbakat kívánom neked! És ha igen akkor is! Ha bár nem hiszem! Szóval köszönök mindent! 

UI: Itt egy kép rólam , hogy mindig emlékezz rám! Ja és ha találkozunk , ne tegyél nekem újabb szívességet!

Ettől a levéltől kicsit elszontyolodtam. A képet gyorsan bedugtam a pénztárcámba , és elindultam Tayhez.
- Szivem szia! - köszöntött a barátnőm , mikor ajtót nyitott.
- Szia! Beszélnünk kell! - tértem a lényegre.
- Szerintem is! Mondd! Kirúgtad már azt az elmeháborodott csajt?
- Amily nem elmeháborodott , és nem is vettem fel! Az utcán sétált az esőben , és segítettem rajta! És vedd tudomásul , hogy nem szeretlek! Te sem szeretsz! Soha nem is szerettél! Minden szavad egy szerű hazugság volt!
- Ne mondd ezt! Ez nem így van!
- De igen! És szakítani akarok veled! - ordítottam , miközben a tárcám kicsúszott a zsebemből.
- Ezt ő monda neked? - mutatott Taylor a pénztárcámban lévő képre.
- Nem erre magamtól jöttem rá! Veled lenni , életem legnagyobb hülyesége volt! - vágtam a volt barátnőmhöz , majd felkaptam a tárcám a földről , és kirohantam az utcára. Idegesen , de megkönnyebbülten vezettem haza , és az motoszkált a fejembe , hogy meg kell keresnem Amyt.

Ez volt a 3. rész! Remélem tetszett szerintem holnap teszem a kövit! *-*

2.fejezet Félreértett helyzet

Hali! Kiteszem a 2. részt remélem tetszik , mert sokat agyaltam rajta :DD! Jó olvasást! *-*

Harry szemszöge:

Reggel félkómába battyogtam le a lépcsőn , és kissé meglepődtem. Ez annak volt köszönhető , hogy totál kiment a fejemből Amily.
- Ö bocs! Elfelejtettem , hogy itt vagy! - kértem elnézést , mikor kissé meglepődve bámultam , a saját ruhámban flangáló csajt.
- Semmi baj! - válaszolt , de ekkor csengettek. - Vársz valakit? - kérdezte Amy , a bejárat felé mutogatva.
- Harry! Nyisd ki én vagyok! - hallatszott kintről egy ismerős hang.
- A fenébe ez Taylor! - mondtam idegesen.
- Mi a baj? Nem akarsz a csajoddal lenni? - kérdezte Amily értetlenkedve.
- De nem úgy , hogy te is itt vagy! - kaptam a fejemhez , és próbáltam kitalálni mitévő legyek.
- Nyugi , nyugi menj fel a szobádba én ezt lerendezem! - rohant Amy az ajtóhoz , mire én a lépcső felé vettem az irányt. Nem mentem fel a szobámba , így minden szót hallottam.:
- Szia! - köszönt Amy kedvesen!
- Öö szia! - hallatszott a válasz. - Asszem rosszkor jöttem , te mit keresel itt?
- Jaj ne! Én nem! Én csak a bejárónő vagyok! Tegnap hatalmas eső volt , és elázott minden cuccom , azért vagyok Harry ruhájába!
- Ó értem! De szerintem neki nem kell bejárónő szóval mehetsz! - adta ki az utamat Taylor és be akart furakodni.
- Ho hó álljon meg! Harry még alszik , és majd ő eldönti , hogy továbbra is igényt tart-e a szolgálataimra. Kérem jöjjön vissza alkalmasabb időpontban!
- Nem akarok nyilvános botrányt ezért elmegyek! De előre szólok , ha így folytatod hamarosan munkanélküli leszel! - válaszolta a barátnőm , majd a hallottak alapján idegesen távozott.
- Ezt ügyesen megoldottad , de nem bánod ha majd a közeljövőben kirúglak? - kérdeztem.
- Nem , de msot még ki kell találnom , hogy jutok haza. Örökké nem maradhatok itt. - állapította meg Amy , mielőtt megcsörrent a telefonja!
- Anya az! - mondta , mielőtt felvette.

Amily szemszöge:

- Szia anya! - szóltam bele a telefonba kissé flegmán.
- Drágám hol a fenébe vagy? - ordított anya a vonal másik végéről , melynek hatására eltartottam a fülemtől a készüléket.
- Ott ahol eddig azt hittem nem fogsz szapulni , de úgy látszik tévedtem!
- Haza kell jönnöd!
- Nem megyek! Az a ház lesz az utolsó ahova beteszem a lábam! - mondtam , és idegesen kinyomtam a telefonom.
- Mért vagy ilyen rosszban a szüleiddel? - ült le mellém Harry a kanapéra.
- Minden akkor kezdődött , amikor az öcsém Matt megszületett. Attól a naptól kezdve csak úgy mint a legtöbb elsőszülött gyerek , le se voltam szarva. A legtöbb srác pedig egy tapló volt velem , és csak kihasználtak engem. Ezért inni meg cigizni kezdtem , de mivel anyáék mással voltak elfoglalva , nem igen szereztek tudomást a dologról. Most már leálltam a rossz szokásokról , és nem járok bandázni. Anyáék viszont azóta is levegőnek néznek!

1.fejezet Nem éppen átlagos nap

Sziasztok meghoztam az első részt. Talán egy kicsit késtem mert a gép ma került haza eddig szerelőnél volt. Most viszont már itthon van :DD tehát úgy gondoltam , kiteszem az első fejezetet! Ezt a részt egy szemszögből írtam , de ez a másodiktól nem így lesz. Jó olvasást!

Amily szemszöge:

-         Amy! Anya üzeni , hogy gyere le reggelizni! – rontott be a szobámba , a 8 éves kisöcsém Matt.

-    - Istenem Maty néha kopoghatnál! – ordítottam a megszeppent tesómra , mivel , hogy éppen öltöztem. 

A kis incidens után hamar felkaptam a kedvenc ruha összeállításom , és lecsörtettem a konyhába.

-    - Kicsim! Gyere ülj le enni! – invitált anyukám az asztalhoz , mire én csak a fejemet ráztam. 

-    - Bocs anyu , de korán be kell érnem a suliba mert…..! – és itt megakadtam. – mert segítek a takarítónak kimosni a focisták mezét. Ezért kell! – jelentettem ki most már határozottabban.

p    - Persze! Charlie a takarítónőtök? – tette csípőre a kezét Matt.

Erre csak annyit tettem , hogy nyelvet nyújtva bemutattam a kissrácnak , majd felkaptam a táskám , és egy jó kis ajtócsapkodás közepette , elviharzottam otthonról. 

Matynek viszont igaza volt. Nem a takarító nő érdekelt , hanem a barátom Charlie.

-    - Szia! – köszöntött az említett személy , már jó messziről integetve.

-    - Szia neked is! – köszöntem vissza egy puszi kíséretében , amikor odaértem hozzá.

-    - Na mit csinálunk ma? A cigim elfogyott. – kérdezte Charlie.

-    - Mondjuk suliba megyünk? Nem azért , de nekem számít az év végi jegyem , és már nincs túl sok időm javítani!

-    - Jó jó igazad van! Amúgy is pikkel rád az igazgató! – nyugodott bele a barátom a dologba , egy hatalmas mosoly kíséretében. 

A suli felé vettük az irányt , ahol aztán elválltunk egymástól.

-     - Jézusom Lily te ilyenkor honnan kerülsz ide? – kérdeztem a barátnőmet , amikor az egyszer csak mögöttem termett.

-     - Nagyon vicces vagy! De igazából már vagy 5 perce itt állok és próbálkozom kideríteni , hogy mi a fenét csinálsz. –  adott nem egészen tömör választ a barátnőm. – Ugye nem cigizel már megint?

-     - Nem és ne is emlékeztess rá mert így is nikotin hiányom van! – kértem meg Lilyt , miközben pénzt dobtam a kávé automatába. 

-     - Na szép és amúgy , mi van Charlieval? Ja képzeld a One Direction megcsinálta a Kiss you klippjét! Annyira cukik!

-     - Mért jó rajongani 5 hólyag után , akik élvezik , hogy több  ezer csaj veszi körül őket. Ennek ellenére barátnőjük van! Micsoda fúúúúúúj! Egyébként Charlie megvan , köszöni szépen! – jelentettem ki , majd a fizikaterem felé vettem az irányt.

Az óra kezdetét vette , és a tanár belekezdett a szokásos mondókájába. 

-     - Nos fiatalok holnap témazáró dolgozatot írunk! Megkérek mindenkit , főleg azt aki szeretne javítani – fordult felém a tanár , aki egyébként sem csípett engem - , hogy alaposan és gondosan készüljetek fel! 

-     - Khm tanár úr ! – jelentkeztem , és ebből Mr. Megregor egyből tudta , hogy nem tetszik valami. – holnap ez lesz a 4. tantárgy amiből TZ-t írunk!

-     - Akkor semmi gond! Négy a megengedett egy nap!

-     - Na ne már ezt most komolyan gondolta? Nem robotok vagyunk , hanem emberek!

-     - Amily megkérlek , hogy fogd be a szád! – kérlelt idegesen Mr. Megregor.

-     - Komolyan olyan köcsög lesz , hogy tudván holnap 7. órában már 3 dogán vagyunk túl , mégis megíratja velünk?

-     - Amily nem mondom még egyszer! – figyelmeztetett a tanár.

Erre fölálltam a padra és torkom szakadtából ordítani kezdtem: - Nem írjuk meg! Ha megírjuk mindenki karót kap!

Erre a tömeg lelkesen utánam mondta a hallottakat: - Nem írjuk meg a dogát! Nem írjuk meg a dogát! – üvöltötték.

Mr. Megregor rákvörösen állt a terem közepén , és szóhoz sem jutott. Mikor mégis akkor csak ennyit mondott: - Amily Kate Wenson! Takarodj az igazgatóiba , egy perc és megyek én is! – ordította a fizikatanárom. 

Később aztán ennek örömére anyám is megérkezett , és előadta a szokásos szöveget.

-     - Igazgató úr! Kérem! Ő nem tehet semmiről! Én neveltem ilyenné az én hibám! – magyarázkodott az anyám.

-     - Mrs. Wenson!  - kezdte a dili. – Sajnos az , hogy a lánya képtelen viselkedéséről ki tehet ahhoz semmi közöm. De lépést kell tennem annak érdekében , hogy az iskolában rend legyen! Ezért Miss Wensont fel kell függesztenem! Számos figyelmeztetése van már , de nincs semmi eredménye. Viszont látásra! – fejezte be igazgató bá , majd kitessékelt az igazgatóiból. 

Hazafelé a kocsiban arra számítottam , hogy anyát elkapja az idegroham , de ez nem így történt.

-     - Most remélem boldog vagy! Nem kell egyszerre több dogát írnod egy nap! Sőt egyáltalán nem kell dolgozatot írnod! De mondok valamit! Ha a suliban nem tudsz meglenni , akkor dolgozni fogsz! – mormogta halkan anya , miközben zombiként az utat figyelte.

Nem szóltam semmit , de tudtam , hogy ennek még lesz folytatása. Hazaérve célirányosan a szobámba indultam. Felhívtam Charleit , hogy megosszam vele a történteket. Négyszer is hívtam , de nem jött válasz. Kimásztam az ablakon és 5 perc múlva az ajtajuk előtt termettem. Csengettem. Egy helyes kis pompom lány nyitott ajtót , na meg Charlie.

-     - Öö Amily hát te? – kérdezte a barátom , a tarkóját vakarva.

-     - Nem vetted fel a telefont! De most már tudom mért nem! – szóltam , de a torkomon alig jött ki hang.

Sarkon fordultam , és hazaigyekeztem. Közben Charlie fél pucéron rohant utánam , és nekiállt magyarázkodni.

-     - Ez nem az amire gondolsz! Ő csak egy barátom! – kezdte , de mikor már erősen idegesített elkiáltottam magam: - Segítsenek! Ez az ember molesztálni próbál! Kérem segítsenek! – ordítottam mire Charlie elhúzta a csíkot.
      Visszamásztam a szobámba , és hallgattam , ahogy a szüleim a napi eseményekről tárgyalnak. Egyszer csak apám hangjára lettem figyelmes: - Amily azonnal gyere le! 

-     - Itt vagyok! – szóltam , mikor leértem a nappaliba.

-     - Amíg nem találsz rendes munkát ami nekünk is a javunkra válik , addig szobafogságban leszel! – hangzott apám mély , komor hangja.

-     - Nem azért leszek szobafogságban , hogy megtanuljam a leckét , hanem , hogy látnotok se kelljen ugye? Tulajdonképp szerintem még kapóra is jött nektek az egész! Hát elintéztétek! Pátyolgassátok állandóan a kisfiatokat úgy is nehéz élete van 8 évesen! – mutattam az öcsémre , majd kirohantam a házból. 

Nem tudtam hova megyek , csak mentem előre. Közben hatalmas nyár zuhé kerekedett a fejem felett. Nem örültem neki , de legalább aki velem szembe jött az nem látta , hogy sírtam.  Egy arra járó autóban valaki mégis csak észrevette:

-    -  Öö asszem , neked is rossz napod volt! – szólt ki egy srác a fekete BMW-ből , miután letekerte az     ablakot. 

-    - Te mindenkit kiszúrsz aki nem normális? – kérdeztem idegesen.

-    - Nem , de te egész különös eset vagy! Merre mész?

-    - Minél messzebb az otthonomtól! Sőt még annál is messzebb! – jelentettem ki.

-    - Elvihetlek ha akarod! A lakásom a város másik felén van!

-    - Ha ismernél nem vállalnád be!

-    - De nem ismerlek! Egyébként nem is foglak ha nem szállsz be! – mondta , majd hosszas habozás után bepattantam az anyósülésre. 

-    - És mi okod volt rá , hogy elgyere hazulról ?

-    - Felfüggesztettek , megcsalt a barátom a szüleim és az öcsém piszkálnak! – soroltam.

-    - Az szép!

-    - Ja! De egyébként még be sem mutatkoztam! Amily Wenson vagyok , szólíts Amynek!

-    - Öö oké szia Amy! – nyújtott nekem kezet a srác.

-    - Te mért nem mutatkozol be? Ciki a neved vagy mi?

-    - Ja nem nem csak …..! Elmondom ha nem sikítasz!

-    - Oké.

-    - Harry Styles vagyok!

-    - Hogy mi? Az 1D-s Harry? – kérdeztem , majd az ölembe hajtottam a fejem. – Pedig azt hittem ennél rosszabb már nem jöhet! – nevettem el magam , pedig sírni tudtam volna.

-    - Most mi van?

-    - Meg van a véleményem a One Directionről. – jelentettem ki , még mindig lehajtott fejjel.

-    - És mi?

-    - Inkább nem mondok semmit! Szerintem kicsit megjátszott amit csináltok! A számaitok nem rosszak , de azért nem kéne meghalni a nagy többségnek értetek.

-    - Remek hát ezt megkaptam!

-    - De a külsőtökkel azért nincs olyan nagy gond!

-    - Hogy hogy olyan nagy gond? Mi a baj a kültakarómmal?

-    - Öö konkrétumot most nem tudok mondani. De mind1.

-    - Te viszont egy kicsit magadnak való és flegma vagy!

-    - Ez van! – vetettem véget a beszélgetésnek.

Fél óra utazás után , egy hatalmas háznál álltunk meg. Harry csak kiszállt a kocsiból , és a bejárat felé indult.

-    - Na mi van most itt akarsz hagyni azok után , hogy elfurikáztál idáig?

-    - Hát azok után amit mondtál nem is tudom beengedjelek e!

-    - Figyelj nem szerethet mindenki titeket! Amúgy is szar napom volt!

-    - Hány éves vagy?

-    - 18 leszek márciusban!

-    - Szóval még 17 vagy! Na gyere , de aztán egy rossz szót ne halljak! – intett Harry ”nagylelkűen”.

A lakás hatalmas volt. Szerintem nem is lakás volt! Nem is ház hanem palota.

-    - Adok valami száraz ruhát! Gondolom nem szeretnél vizes cuccban aludni!

-    - Nem , köszi!

-    - Gyere! – mondta , majd követtem.

-    Az emeleten volt Harry szobája. A ruhák összedobálva , az ágya széttúrva , és felfigyeltem egy portréra , ami Taylor Swiftet ábrázolta.

-    - Milyen szép barátnőd van! – állapítottam meg , miközben Harry a fiókjában matatott.

-    - Tessék! – vágott hozzám egy hatalmas pólót , meg egy alsógatyát. Furcsálltam , de nem szóltam semmit.

-    - Komolyan alsógatya? Úgy , hogy előtte rajtad volt? – mondtam , mikor már megbizonyosodtam róla , hogy komolyan gondolta a dolgot. Erre ő csak vállat vont.

-    - Akkor hol öltözhetek át? – kérdeztem , mielőtt megfordult volna.

-    - Akárhol! Ha akarod elfordulok! – ajánlotta fel. – De ha ez nem jó , akkor menj a fürdőbe! – mondta , miután észrevette , hogy OMG arcot vágva a földet bámulom

Ez az ötlet már jobban tetszett , ezért elvonultam a pólóval és az alsóval.

-    - Hát jobban nézel ki benne mint én! – állapította meg , amint kiléptem a tágas , luxus fürdőszobából.

-    - Ebben ne legyél olyan biztos! – böktem oda , majd kiteregettem a vizes ruhámat.

-    - Szóval kicsaptak a suliból mi?

-    - Neked könnyű! Annak mindig könnyebb aki híres , és szeretik az emberek! Engem egy két személy kivételével mindenki utál! Még a szüleim és az öcsém is!

-    - Nem lehet , hogy ezt csak beképzeled magadnak?

-    - Az ember megérzi , ha rossz helyen van. Fura , de most nincs ilyen érzésem , pedig ez volt az utolsó hely ahova jönni akartam valaha is.

-    - Hát akkor most kellemesen csalódtál! Öö nekem porzik a vesém  , te nem kérsz valami kaját? – kérdezte Harry a szobaajtó felé mutatva. 

-    - Az attól függ mit! – válaszoltam , majd felpattantam a földről , és követtem Harryt a konyhába. 

-    - Nincs valami sok kaja! Nem tudom mit együnk! 

Benéztem a hűtőbe és kiszedtem belőle mindent amit találtam. Aztán tüzetesen megvizsgáltam a mélyhűtőt és a kamrát is.

-    - Nos édeset szeretnél , vagy valami fűszereset? – kérdeztem , miközben kipakoltam mindenhonnan. 

-    - Nem is tudom mindkettőt! 

-    - Remek választás! Akkor összedobok egy pizzát , meg valami fagyis fini dolgot! – javasoltam , majd mikor láttam Harry arcán a beleegyezést  , nekiláttam a munkálatoknak. 

A pizzára rádobtam mindent , ami a hűtőben és a kamrában fellelhető volt , reménykedtem abban , hogy Harrynek nem gyenge a gyomra. Beraktam a sütőbe , majd a mélyhűtőben gubbasztó fagylaltokat egymás hegyére hátára halmoztam , míg egy nagy kelyhet nem hoztam létre. Az összes cukor , csoki , karamell rákerült , ami Harry ”palotájának” konyhájában éppen akadt. Kaja után megágyaztam magamnak a nappaliban.

-    - Te mit csinálsz? – kérdezte a ház ura , kissé furcsán meredve rám.

-    - Hát megcsinálom a helyemet! – válaszoltam mintha ez teljesen egyértelmű lett volna.

Rám hagyta a dolgot , és felment a szobájába. Pár perc múlva már húztam is a lóbőrt.