23. fejezet Hagyjuk...

Heló heló! Boldog Szent Patrik napot mindenkinek! Bocsi a rész megint későn és ezért arra gondoltam , hogy kettőre emelem a komihatárt , mert akkor nem kell majd olyan sűrűn kiraknom. Szóval mostantól 2 komi után rakok ki részt jó olvasást mindenkinek! 

Niall szemszöge:

- Kicsim! Rendeljek pizzát? - kérdezte Lily , egy nagy puszi kíséretében.

- Mi az , hogy! Pizza nekem mindig jöhet! - válaszoltam , majd a derekánál fogva közelebb húztam magamhoz. - De előtte még kérek tőled valamit! - mosolyogtam rá. 

Közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam. Ezt az érzelemmel teli pillanatot a csengő szakította félbe.
- Ez biztos a pizzás! Mindjárt fojtatjuk! - súgta Lily a fülembe , majd elment ajtót nyitni.
Elővettem egy pizzaszeletelőt. , hogy ezzel is gyorsítsam a dolgokat. A kintről beszűrődő hangok viszont arról árulkodtak , hogy nem a pizzás érkezett.
- Öö szívem! Idejönnél egy picit?- kérdezte Lily a nappaliból.
Amikor beléptem a nappaliba , egy középkorú párocskát vettem észre , amint Lilyt pásztázzák végig. A nőnek ugyan olyan szőkés barna haja volt mint Lilynek. Arca erősen ki volt festve , szemeit vastagon kiemelte , ajkai sötét rúzstól vöröslöttek. Szintén vörös egyrészes ruháját vastag bundás kabát takarta. A férfi  már kevésbé volt ilyen érdekes. Őszülő haja oldalra volt fésülve. Gyönyörű kék szemeihez erőteljes arcvonások párosultak. Nyakkendőt és élére vasalt öltönyt viselt. Mindkettőnek makulátlan megjelenése volt. Sütött róluk , hogy nem egyszerű emberek.
- Anya , Apa bemutatom a barátomat , Niallt! - kezdte a barátnőm , amikor meglátott.
- Á valóban? Micsoda jóvágású fiatalember! - nyújtott nekem kezet a hölgy.
- Örvendek asszonyom Niall Horan vagyok! - mutatkoztam be illedelmesen.
- Niall ők itt a szüleim Alecia és James Carter!
- Ó Lilian szerintem úgy is kitalálta. - legyintett Alecia.
- És mondd csak fiam mivel foglalkozol tulajdonképpen? - érdeklődött James.
- Ööö hát öhm izé 4 másik sráccal énekes vagyok egy bandában a One Directionben. Biztos hallottak már rólunk a Tv-ben vagy esetleg a rádióban.
- Sajnos nem volt hozzá szerencsém!
- Sajnálom uram!
- És szerinted ez tisztességes munka? - nézett rám Lily anyja furcsállva , hogy a lányuk egy ilyen sráccal kezdett.
- Hát meglepően sok embernek teszünk jót a zenénkkel! Egyébként a fiúk nagyon kulturáltak! Sok rendezvényre megyünk és támogatjuk a szegény gyerekek alapítványát is! - próbáltam jó benyomást kelteni. Ami viszont ez után jött , az nem segített a helyzetemen. Az ajtón egyszer csak Zayn rontott be és nem épp kulturált dolgok hangzottak el a szájából.
- Hé Niall ezt látnod kell! Harry tegnap betépett , és most egy szál alsógatyában tejszínhabbal beborítva futkározik a kertben , miközben az Upp all nightot énekli! Ja , hogy vendégeitek vannak? Akkor majd máskor! - ordította , majd vörös fejjel becsapta az ajtót.
Nem az ő arca volt egyedül rákvörös. Ezek után nagyon hülyén éreztem magam.
- Hát legalább nem káromkodnak! - próbáltam menteni a helyzetet.
Ekkor egy "bazd meg te hülye állat" kifejezés hallatszott be , ami szerintem Louis száját hagyta el. Lesütöttem a szemem és magamban imádkoztam.
- Drágám! El kell intéznem egy fontos telefont! - pattant fel James , majd kiment a teraszra.
Már 10 perce kint volt , amikor Alecia utána ment , de amint kilépett elordította magát. Lilyvel utána rohantunk és asszem , hogy a látvány miatt , vagy 20 percig csak annyit tudtam kinyögni , hogy WTF.  Mr. Carter a Harryék által létrehozott tejszínhab csúszda tetején ücsörgött , és Beatlest énekelt. Ami ennél durvább , hogy teljesen pucér volt.
- Szent szar! - mondta Lily , majd ájult anyjához rohant.
- Mr. Carter! Kérem jöjjön le onnan! - könyörögtem az öreg fickónak.
- Lazulj már el Niall! James csak kiengedi a fáradt gőzt. - csitított Louis , aki épp akkor ugrott le a csúszda tetejéről.
- Ez nem normális srácok! Álljatok már le!
- Emlékeztek arra , amikor a Live while were young-ot forgattuk? Ezt is belerakhattuk volna! - jegyezte meg Liam.
- Én egy kibaszott citromtorta vagyok! - üvöltötte a félőrült Harry , majd még több tejszínhabot fújt , meztelen felsőtestére.
Ekkor láttam , hogy Lily anyja magához tér , majd újra elájul.
- Áááááááááááálj! - ordítottam , mire mindenki megdermedt. - Harry! Mosakodj meg és feküdj le aludni mert seggrészeg vagy! Louis és Zayn! Takarítsatok fel mert nem szeretem ha mocskos a kert! Liam! Öltöztesd fel ezt a jó embert annyira bántja a szemem! - adtam ki az utasításokat , majd segítettem Lilynek eltámogatni az anyját a legközelebbi kanapéra.

Lily szemszöge:

Furcsálltam , hogy Niall így reagálta le a dolgokat. Szerintem ha nem lettek volna itt a szüleim , ő lett volna az első , aki betejszínhabozza magát , és ordítva leugrik a csúszda tetejéről. Így viszont úgy viselkedett mint egy zsémbes öreg fazon , aki nem vágyik másra csak csendre , tisztaságra , és állítható masszázsfotelre. Be kell valljam nem tetszett a komoly , érett Niall , és nem is akartam , hogy a szüleim előtt így viselkedjen. Vegyes érzéseim voltak ezzel a nappal kapcsolatban , ami idővel egyre csak fokozódott. Nem elég , hogy apám pucéron , tejszínhabbal fedve csúszdázott a One Directionnel , anyu elájult és azóta se tért magához , nem tudtam elérni Amyt pedig megbeszéltük , hogy elmegyünk vásárolni , Niall őrjöngő vadállattá változott , ehhez még hozzájött , hogy a pizzafutárt aki 20 perc késéssel érkezett , egy raklapnyi paparazzi követte. Miután apu felöltözött , anyu visszatért az élők sorába , Niall lehiggadt és a fiúk rendet raktak , Amy és a lányok is befutotta.
- Hé emberek! Ó csókolom! - köszönt Amy a szüleimnek meglepetten.
- Ó Amily drágám végre egy normális ember! - pattant fel anyám , hogy üdvözölje rég nem látott barátnőmet.
- Nem vetted fel a telefont! Mit tudsz felhozni mentségedre? - vontam kérdőre Amyt.
- Egy marha nagy tortát találtam a küszöbön! Az volt ráírva , hogy engesztelő ajándék.
- Ugye nem ettétek meg?
- Hülyének nézel? Nem szeretem a csokitortát! És ebből adódóan a lányoknak sem engedtem megenni.
- Te vadbarom lehet , hogy telerakták valami cuccal , ami úgy kiüt , hogy utána attól koldulsz! - ráztam meg Amilyt.
- Az gáz mert odaadtuk a szomszédnak! - vont vállat Amy majd lehuppant anyu mellé a kanapéra.
- James! Még sosem voltam rád ilyen dühös!
- Fogd be asszony! Te egy fojtó némber vagy! El akarok válni tőled!
- Ne a gyerek előtt James!
- Nem érdekel! Lily épp elég nagy ahhoz , hogy tudja. Azért jöttünk ide drága kislányom , hogy elmondjuk mi a helyzet! - fogta meg apu a vállam.
- Ez igaz? - fordultam anyához , mire ő némán bólogatott.
- Hát jó! Semmi gond! Ha csak ezt akartátok akkor gondolom már nincs semmi keresnivalótok itt! - mondtam , majd kinyitottam a bejárati ajtót , hogy kitessékeljem a váló félben lévő szüleimet.
- Lily drágám! Attól , hogy nem fogunk együtt élni még mindig ugyan úgy fogunk szeretni! - nyomott anyu egy puszit az arcomra , kifelé menet.
Távozásuk után az ablakból néztem , amint két külön , méregdrága autóba ülve elhajtanak a ház elől.
- Ugyan már kicsim! Emiatt te ne emészd magad! Nem tök mindegy , hogy együtt vannak e vagy külön? Úgy is külön élsz tőlük! - próbált nyugtatni Niall.
- Az lehet , de itt nem ez a lényeg!
- Hát akkor mi lenne?
- Hagyjuk! - mondtam , majd felviharzottam a szobámba.