20.fejezet Cori...

Heló manók! Bocs a rész későn jött , de itt volt a barátnőm meg tanulás meg egyéb. Köszi a komit Tekla , itt a kövii :))! Jó olvasást! *-*

Louis szemszöge:

- El drágám dobd ide az alsómat! - kértem meg Eleanort , hogy passzolja le a boxeromat. 

Egy " repül" kíséretében a fejemhez csapta az említett ruhadarabot , amin aztán 5 teljes percig szakadt. Bírom a barátnőm humorát , de néha eltúlozza a dolgokat. De nem baj én így szeretem. 

- Kérsz répát édes? - kiabált fel pár perccel később. 

- Ezt most komolyan kérded? - kérdeztem vissza , mellyel egyértelmű jelét adtam annak , hogy "igen mint mindig". 

Leszaladtam a konyhába , és felkaptam egy szál répát. Vígan rágcsáltam és ugrándoztam , ezzel kiéltem a nyuszi énemet. El készített rólam pár képet , mert úgy gondolta , ezt nem csak neki kell látnia. Ekkor hallottam , hogy csengettek. Egy idősödő bácsika állt a bejárat előtt. 

- Segíthetek valamit? - kérdeztem kedvesen. 

- Igen! Maga Louis Tomlinson , a göndör hajú fiú barátja? - kérdezte a bácsi , mire meglepődtem. 

- Én vagyok! Mi történt mondja! 

- Börtönben vannak egy félreértés miatt! Rendes gyerekek és felajánlottam nekik , hogy segítek amiben tudok. 

- Börtönben? De hát miért?

- Fiatalember! Gondolja , hogy most a mesedélutánnak van ideje? 

- Igaza van! Jöjjön beljebb mindjárt indulunk! - invitáltam beljebb az öreget , és leültettem a kanapéra. 

Miközben készülődtem , El is felvilágosult a tényekről. 

- Nem kér répát öö Albert ugye? - kérdezte a barátnőm nyájasan. 

- Igen , kérek köszönöm! - mondta , majd beleharapott egy répába.
Az öreggel együtt elindultunk a börtönbe. Út közben dörömböltem Zaynékhez és elmeséltem nekik mi történt.
- Ez nem lehet igaz! Egyszer szüntetem meg az összeköttetést a világgal , és akkor is gáz van! Ez a mocskos Taylor félrevezetett! De tudtam ám , tudtam!
- Persze! Te tudtad drágám! - veregette meg Zayn vállát Perrie.
Végül a börtönben kötöttünk ki. Útközben felhívtam az ügyvédemet , és gondoskodtam róla , hogy a srácok minél hamarabb kikerüljenek arról a helyről.

Amily szemszöge:

Elég kómás voltam az utóbbi pár napban , hisz a cellában nem sokat tudtam aludni. Ennek ellenére kezdtem egyre jobban megszokni a körülményeket. Nem tudom mennyit segített ebben az , hogy tudtam , Albert riasztja Louisékat. Ezt a napok alatt kiépített önbizalmat , egy rejtélyes csaj rombolta le , aki nem nagyon mutatkozott. A Főnök szállása mellett egy sötét , komor cella foglalt helyet. Az első pár napban azt hittem , nem is lakja senki. 

- Hé Bud! Ki lakik melletted? - kérdeztem suttogva. 

- Ó ő csak Cori! Amerikából emigrált , és elég vad a természete. 

- Ennyi a neve , hogy Cori? - kérdeztem vissza , furcsálkozva. - Asszem nem sok jót nézek ki a csajból! Talán bigámista volt vagy mi?

- Mi csak fekete halálnak hívjuk és elárulom , ez eddig a legszolidabb beceneve. 

- Uff ez gáz! Mért nem jön ki soha? 

- Azért került be , mert lelőtte a barátját és ez után a szüleit is. Aki ilyet tesz annak van oka a sötétben gubbasztani!

- Hé Cori! A Főnök meg az újak rólad pletykálnak! Én meg azt hallottam nem szereted , ha valaki a múltadon csámcsog! - szólt oda az egyik rab ennek a bizonyos Corinak. 

- Jól hallottad! - szólt ki a sötét cellából egy erőteljes , mély mégis lágy női hang. 

Ekkor a sötétből , hirtelen egy alak lépett elő. Hosszú fekete haja , a derekát söpörte. Sötétkék szeme , csak úgy villogott. Szája telt , vörös , tökéletes ajak. Arca sápadt volt , amit nem csodáltam , hisz nem sok időt töltött világos helyen. Orrának jobb oldalán , egy piercing díszelgett. Erős karjait különféle tetoválások borították , karcsú testén a börtön gatyán kívül , egy fekete trikót véltem felfedezni. A trikó nem ért le egészen a derekáig , így látszott a köldöke , amiben szintén testékszer volt. 

- Hé Cori nyugodj meg! Asszem te is beláthatod , hogy erőszakkal nem mész semmire! - csillapította a csajt , Főnök. 

- Chh! Lehet! De , tudod Főnök én mostanában nem gondolkodok mielőtt cselekszem! 

- Ejnye Bud! Minek véded annyira ezt a csajt? Meg akarod húzni vagy mi? - méltatlankodott egy rab a sok közül. 

- Nem húzza meg senki Amyt! - jelentette ki Harry határozottan. 

- Hé fiúk álljatok le jó? Cori! Hogy szeretnéd elintézni? - fordult Bud a rabokhoz , majd a fekete halálnak becézett Corihoz. 

- Ugyan már Főnök! Azért te sem gondoltad komolyan , hogy veled , esetleg ezzel a kislánnyal megverekedjek? 

- Akkor mit szeretnél? 

- A vájúzás után kint találkozunk a sakkozó asztalnál! - mondta Cori , majd visszavonult a sötétbe. 

- Amy! Ha te kimész , én nem tudom mit csinálok veled, miután ez a némber összevert! - fordított maga felé Harry. 

- Igaza van! Szét fog rúgni , mint lázas gyerek a paplant! - helyeselt Lily. 

- Ó nyugodjatok meg srácok! Ti is hallottátok a két fületekkel , hogy nem akar bántani. - nyugtattam le az engem körülvevő vészmadarakat. 

- Ebéd osztás! - kiabálta egy ismeretlen hang! 

- Hé ember! Hol van Albert? - kérdeztem az ebédosztótól. 

- Ma szabad napos! Azt mondta fontos elintézni valója van! - bökte oda az említett személy , majd átadta a kajánkat. 

Zabolás után , hihetetlen nagy izgalom és feszültség árasztott el. Nem tudtam mit akarhat Cori tőlem. Végül kiengedtek minket a pályára. A sakkozó asztal felé vettük az irányt , Főnökkel együtt. Mikor már mindenki szétoszlott valamerre , az ajtóban észrevettük Corit. Így napfényben teljesen máshogy nézett ki , mint a sötétben. 

- Mi az ábra Főnök? - kérdezte , teljesen közvetlenül.

- Térj a tárgyra Cori! - sürgette Bud , a lányt. 

- Na szóval! Az van , hogy ha teljesen büntetlenül akarsz rólam dumcsizni , akkor nőj fel hozzám , és én biztosítalak arról , hogy kussban maradok! De mivel azt máshogy nem tudjuk eldönteni , felajánlok neked valamit! - kezdte Cori.

- Halljuk! - nyugtáztam.  

- Tudsz szkanderezni kiscsaj? 

- Valamennyire! 

- Akkor a szabály a következő! 3 menetet játszunk! Aki az első végén nyer , az egyet behúzhat a másiknak! Aki a második végén is nyer , az kettőt csórhat le , az ellenfelének. És aki harmadszor is győz , az így hármat. Ha legyőzöl , vagy ha nem is , de talpon maradsz , minden elismerésem a tiéd! Ha nem , akkor meg ne halljam , hogy még egyszer a szádra veszel! - kötött kompromisszumot Cori. 

- Ne! Amy ne csináld! - ordította Harry , de mit sem törődve ezzel , kezet ráztam Fekete halállal. 

Mielőtt elkezdődött volna a játszma , Harryt és a többieket le kellett fogni , hogy ne tudjanak beleszólni a meccsbe. Az asztalra könyököltem , és megszorítottam Cori kezét. Már ekkor éreztem , hogy ezt a csajt , szinte lehetetlen lesz lenyomni. Főnök volt a bíró , és amikor elengedte a kezünket , minden izmomat megfeszítve próbáltam lenyomni Corit , de esélyem nem volt. Kifordította a csuklóm , és onnéttól kezdve , már fújhattam az egészet. 

- Csak nem félsz kiscsaj? Nyugi nem fogok olyan nagyot ütni! - biztatott Cori , amikor felálltam az asztaltól. 

- Ne bántsd! Hagyd békén! - üvöltötte Harry , miközben próbált kiszabadulni , az egyik testesebb rab kezei közül.
Ekkor Cori gyomorszájba vágott. Összerogyottam a földön , és elvörösödött fejjel próbáltam visszatartani az ordítást. 5 perc múlva fel tudtam kelni , és folytatni tudtam a versenyt. Az járt a fejemben , hogy nem akarok még egy ilyet. Ám ezúttal is Cori győzött. Ez alkalommal volt olyan kegyes hozzám , hogy az ütéseket nem a gyomoromba , hanem az arcomra mérte. Eleredt az orrom vére , és 10 perc után sikerült feltápászkodnom , a harmadik menethez. A srácok visítottak , Főnök eltakart szemmel gubbasztott a padon , a rabok pedig csak röhögtek rajtam.